Egész emberi időben felébredtem, de az ágyból nem keltem ki. Csak feküdtem Ross mellkasán, aki mélyen aludt. A telefonom kivilágított a besötétített szobában, érte akartam nyúlni, de ahogy megmozdultam Ross már erősen magához is szorított.
- Ne menj el - suttogja halkan a hajamba, mire elmosolyodok.
- Végig fent voltál igaz? - kérdem "felháborodva".
- Olyan jó érzés volt, hogy ennyire figyeled minden mozdulatom - simít végig a karomon, mire a nyakába bújok. Még egy kicsit pihentünk, majd feltápászkodtam és a fürdőbe indultam. Kivettem a fogkefém a helyéről, mire arra lettem figyelmes, hogy Ross keresztül nyúlva rajtam elveszi a sajátját. Megragadja a fogkrémet és mind a kettőnk fogkeféjére nyom. Miután már kellőképpen összekent a mentolos trutyival megmosakodtam és felöltöztem.
- Hova sietsz ennyire? - karol át, ahogy a tükör előtt állok.
- Lucy-hoz megyek. Szegény eléggé összeveszett a bátyáddal - fordulok felé.
- Akkor menj - mondja, majd elenged, de ahogy megindulnék még egy pillanatra visszaránt és megcsókol.
- Szeretlek te bolond - túrok bele hátulról a hajába.
- Én is téged - húz még közelebb magához. Adok egy puszit a szájára, majd átmegyek Lucy-ékhoz, ahol kitört a káosz.
- Itt meg mi az isten van? - nézek az idegesen toporgó Delly-re.
- Nem hajlandó felkelni - mutat az ágyra, ahol Lucy a takaró alól ki sem látszódva fekszik.
- Na ennek most véget vetek! - mondom, majd megragadom a takaró alját.
- Meg ne próbáld! - hallatszik egy tompa hang a takaró alól.
- Ezt most megkockáztatom - ragadom meg a takaró szélét, majd lerántom Lucy-ról, mire dühösen rám néz, majd utána nyúl, erre Rydel rácsap a kezére.
- Miért nem hagytook? - kérdi nyafogva, miközben hátradől, mi pedig csak leülünk mellé.
- Elmehetnénk fagyizni - vetem fel az ötletet.
- Nem - vágja rá Lucy.
- Vagy le a partra - próbálkozik be Delly.
- Nem - válaszolja.
- Esetleg megint megnézhetnénk a várost - mondom.
- Nem - hallatszik ismét.
- Na jó elég! - pattanok fel idegesen. - Olyanok vagytok, mint két óvodás! Riker egy hülyeségen sértődött meg, és ez nem a te hibád. Nem neked, hanem neki kéne "gyászolnia". Szóval most felkelsz és eljössz velünk sétálni, mert Lucy Hale soha nem sír egy pasi miatt! - fejezem be a monológom, mire nagy nehezen felkel, majd leindulunk a partra. Ahogy leértünk megtorpantunk egy színpad mellett, aminek túl felén Riker, Ross és Ell állt, mire Lucy sarkon akart fordulni, de csak elkaptam a kezét.
- Nem mész sehova - nézek rá, mire csak a szemét forgatja.
- És a következő karaoke párosunk... - mondja egy csávóka színpadon, mire két hawaii táncos lányka egy-egy virág fűzért akasztanak Riker és Lucy nyakába. Lucy tiltakozni kezd, mire Rydel-lel egymásra nézünk, majd feltoljuk a színpadra Riker mellé.
Ahogy befejezik az éneklést egymásra néznek, majd Riker az ellenkező irányba elindul, Lucy pedig elviharzik mellettünk.
- Majd megbékél - mondja Rydel, miközben megyünk utána.
- Ja, persze - mondja, majd elmegy. Hagytuk, had legyen egy kicsit egyedül. Odamentünk a fiúkhoz, és leültünk egy asztalhoz.
- Lucy?- kérdezi Ell.
- Elment. Riker?- kérdez vissza Delly.
- Szintén elhúzott- válaszolja Ross.
- Ha nem mi, akkor ők vannak összeveszve! Ez nagyon jó- dőlök hátra dühösen. Megpróbáltunk msáról beszélgetni, de nem sokkal később Riker állt meg mellettünk.
- Hol van Lucy?- kérdezi.
- Visszament a hotelbe- válaszolom.
- Itt vagyok!- áll meg mellettem Lucy, mire felülök.
- Beszélhetnénk?- fordul felé Riker, mire Lucy bólint.
* Lucy szemszöge*
Elindultam vissza a hotelbe, de rájöttem, hogy Laurának igaza van. Nem kell Riker miatt sírnom. Egy hülyeségen vesztünk össze, amit meg tudnánk beszélni. Visszamentem hozzájuk, és pont ott volt.
- Beszélhetnénk?- kérdezi, mire bólintok. Otthagytuk a többieket és elindultunk a hotel felé.
- Sajnálom!- töröm meg a kínos csendet, mire megállunk.- Laurának igaza volt. Egy hülyeségen vesztünk össze. Nem szeretnék veled haragba lenni, szóval kérlek ne haragudj. Tudom, hogy sok programot szerveztél kettőnknek, csak sokkolt a hír- mondom.
- Te ne haragudj! Nem szabadott volna így reagálnom. A barátnőm vagy és melletted kell állnom. Nagyon rossz lehet neked és én sem akarok haragba lenni veled- fogja meg a kezem.
- Szeretlek!- ölelem meg.
- Én is szeretlek!- csókol meg. - Van egy meglepetésem- teszi homlokát az enyémhez.
- Mi az?- kérdezem kíváncsian.
- Ha elmondom, nem lesz meglepetés- nevet. - Na gyere!- fogja meg a kezem és elindulunk. Egy darabig gyalogoltunk, majd megszólalt.
- Csukd be a szemed! És ne less!- parancsol rám.
- Nem állt szándékomban- mondom, mire felnevet. - El fogok esni- mondom.
- Nem fogsz! Bízz bennem!- szórit magához. Még mentük egy kicsit majd megálltunk.
- Kinyithatom?- kérdezem izgatottan.
- Nem- válaszolja Riker, majd elenged. - Na most!- mondja, mire kinyitom a szemem.
- Úristen!- ámulok el.
- Tetszik?- áll mögém.
- Nagyon! Jézusom, ezt honnan szerezted?- nézem még mindig a kocsit.
- Egy autó kereskedésnél béreltem. Gondoltam, elmehetnénk autózni- ölel meg hátulról, mire megfordulok.
- Köszönöm!- csókolom meg hosszasan.
- Na gyere!- nyitja ki nekem az ajtót.- Hölgyem?- fogja meg a kezem, míg beülök, majd becsukja az ajtót. A kocsi belülről is mesésen nézett ki. Riker is beült a kocsiba majd elindultunk. A tengerpart mellett elhaladva, megláttuk a többieket. Riker dudált nekik én meg intettem, de nem hiszem, hogy felismertek.
- És, hova megyünk?- kérdezem egy kis idő múlva.
- Majd meglátod- mosolyog rám.
- Tudod, hogy türelmetlen vagyok! Valami infót róla- fordulok felé, már amennyire a biztonsági öv engedte.
- Egy szép helyre- kacsint. Hát ebből nem tudtam meg sokat. Már elég régóta mentünk, így már gondoltam elkezdem az "ott vagyunk már?" kérdéseket.
- Ott vagyunk már?- kérdezem.
- Ne kezd!- szól rám, Riker, mire elnevetem magam.- Csukd be a szemed- mondja.
- Úristen! Félsz, hogy megszökök, és jobb ha nem látom, merre megyünk vagy mi?- nevetek.
- Nem, csak meglepetés. Na csukd be a szemed- kérlel, mire becsukom a szemem.
Pár perc múlva megállt a kocsi. Hallottam, hogy Riker kiszáll, majd megfogta a kezem. Óvatosan kiszálltam és vártam, hogy Riker becsukja a kocsi ajtaját. Megfogta a kezem és pár lépéssel arrébb vezetett. Mögém állt és átkarolta a derekam.
- Kinyithatod- súgja fülembe. Óvatosan kinyitottam a szemem és újra elállt a lélegzetem. Egy nagy hegyen álltunk, ahonnan gyönyörű kilátás volt a naplementére.
- Úramisten! Riker, ez...ez gyönyörű- mondom ámultan.
- Szeretnék valamit mondani- fordit maga felé. - Lucy Hale! Nagyon nagyon szeretlek, és soha többé nem szeretnék veled vitázni. Te vagy a legfontosabb számomra, és szeretném, ha mindig együtt lennénk- mondja, mire meghatódom.
- Én is nagyon szeretlek! És nem akarok veled vitázni, soha de soha- csókolom meg. Visszafordultam és tovább néztem a naplementét Riker karjaiban. Iszonyatosan jó volt, hogy újra csak ketten voltunk. Az, hogy szorosan magához ölel és nem enged el.
- Fáj a lábam!- enged el és felül a kocsi motorháztetőjére.
- Ez most komoly? Elrontod ezt a romantikus pillanatot azzal, hogy fáj a lábad?!- kérdezem mosolyogva.
- Tudod te, hogy mennyit álltam ma?- kérdezi "felháborodva".
- Ó, te szegény!- megyek hozzá. Felülök én is, mire hátradől én meg föléhajolok és megcsókolom.
- Tudod... az autó kereskedő azt mondta, hogy kényelmes a hátsó ülés. Nincs kedved megnézni?- kérdezi perverz mosollyal, mire nevetve megcsókolom és lemászok a kocsiról...
- Miért nem hagytook? - kérdi nyafogva, miközben hátradől, mi pedig csak leülünk mellé.
- Elmehetnénk fagyizni - vetem fel az ötletet.
- Nem - vágja rá Lucy.
- Vagy le a partra - próbálkozik be Delly.
- Nem - válaszolja.
- Esetleg megint megnézhetnénk a várost - mondom.
- Nem - hallatszik ismét.
- Na jó elég! - pattanok fel idegesen. - Olyanok vagytok, mint két óvodás! Riker egy hülyeségen sértődött meg, és ez nem a te hibád. Nem neked, hanem neki kéne "gyászolnia". Szóval most felkelsz és eljössz velünk sétálni, mert Lucy Hale soha nem sír egy pasi miatt! - fejezem be a monológom, mire nagy nehezen felkel, majd leindulunk a partra. Ahogy leértünk megtorpantunk egy színpad mellett, aminek túl felén Riker, Ross és Ell állt, mire Lucy sarkon akart fordulni, de csak elkaptam a kezét.
- Nem mész sehova - nézek rá, mire csak a szemét forgatja.
- És a következő karaoke párosunk... - mondja egy csávóka színpadon, mire két hawaii táncos lányka egy-egy virág fűzért akasztanak Riker és Lucy nyakába. Lucy tiltakozni kezd, mire Rydel-lel egymásra nézünk, majd feltoljuk a színpadra Riker mellé.
Ahogy befejezik az éneklést egymásra néznek, majd Riker az ellenkező irányba elindul, Lucy pedig elviharzik mellettünk.
- Majd megbékél - mondja Rydel, miközben megyünk utána.
- Ja, persze - mondja, majd elmegy. Hagytuk, had legyen egy kicsit egyedül. Odamentünk a fiúkhoz, és leültünk egy asztalhoz.
- Lucy?- kérdezi Ell.
- Elment. Riker?- kérdez vissza Delly.
- Szintén elhúzott- válaszolja Ross.
- Ha nem mi, akkor ők vannak összeveszve! Ez nagyon jó- dőlök hátra dühösen. Megpróbáltunk msáról beszélgetni, de nem sokkal később Riker állt meg mellettünk.
- Hol van Lucy?- kérdezi.
- Visszament a hotelbe- válaszolom.
- Itt vagyok!- áll meg mellettem Lucy, mire felülök.
- Beszélhetnénk?- fordul felé Riker, mire Lucy bólint.
* Lucy szemszöge*
Elindultam vissza a hotelbe, de rájöttem, hogy Laurának igaza van. Nem kell Riker miatt sírnom. Egy hülyeségen vesztünk össze, amit meg tudnánk beszélni. Visszamentem hozzájuk, és pont ott volt.
- Beszélhetnénk?- kérdezi, mire bólintok. Otthagytuk a többieket és elindultunk a hotel felé.
- Sajnálom!- töröm meg a kínos csendet, mire megállunk.- Laurának igaza volt. Egy hülyeségen vesztünk össze. Nem szeretnék veled haragba lenni, szóval kérlek ne haragudj. Tudom, hogy sok programot szerveztél kettőnknek, csak sokkolt a hír- mondom.
- Te ne haragudj! Nem szabadott volna így reagálnom. A barátnőm vagy és melletted kell állnom. Nagyon rossz lehet neked és én sem akarok haragba lenni veled- fogja meg a kezem.
- Szeretlek!- ölelem meg.
- Én is szeretlek!- csókol meg. - Van egy meglepetésem- teszi homlokát az enyémhez.
- Mi az?- kérdezem kíváncsian.
- Ha elmondom, nem lesz meglepetés- nevet. - Na gyere!- fogja meg a kezem és elindulunk. Egy darabig gyalogoltunk, majd megszólalt.
- Csukd be a szemed! És ne less!- parancsol rám.
- Nem állt szándékomban- mondom, mire felnevet. - El fogok esni- mondom.
- Nem fogsz! Bízz bennem!- szórit magához. Még mentük egy kicsit majd megálltunk.
- Kinyithatom?- kérdezem izgatottan.
- Nem- válaszolja Riker, majd elenged. - Na most!- mondja, mire kinyitom a szemem.
- Úristen!- ámulok el.
- Tetszik?- áll mögém.
- Nagyon! Jézusom, ezt honnan szerezted?- nézem még mindig a kocsit.
- Egy autó kereskedésnél béreltem. Gondoltam, elmehetnénk autózni- ölel meg hátulról, mire megfordulok.
- Köszönöm!- csókolom meg hosszasan.
- Na gyere!- nyitja ki nekem az ajtót.- Hölgyem?- fogja meg a kezem, míg beülök, majd becsukja az ajtót. A kocsi belülről is mesésen nézett ki. Riker is beült a kocsiba majd elindultunk. A tengerpart mellett elhaladva, megláttuk a többieket. Riker dudált nekik én meg intettem, de nem hiszem, hogy felismertek.
- És, hova megyünk?- kérdezem egy kis idő múlva.
- Majd meglátod- mosolyog rám.
- Tudod, hogy türelmetlen vagyok! Valami infót róla- fordulok felé, már amennyire a biztonsági öv engedte.
- Egy szép helyre- kacsint. Hát ebből nem tudtam meg sokat. Már elég régóta mentünk, így már gondoltam elkezdem az "ott vagyunk már?" kérdéseket.
- Ott vagyunk már?- kérdezem.
- Ne kezd!- szól rám, Riker, mire elnevetem magam.- Csukd be a szemed- mondja.
- Úristen! Félsz, hogy megszökök, és jobb ha nem látom, merre megyünk vagy mi?- nevetek.
- Nem, csak meglepetés. Na csukd be a szemed- kérlel, mire becsukom a szemem.
Pár perc múlva megállt a kocsi. Hallottam, hogy Riker kiszáll, majd megfogta a kezem. Óvatosan kiszálltam és vártam, hogy Riker becsukja a kocsi ajtaját. Megfogta a kezem és pár lépéssel arrébb vezetett. Mögém állt és átkarolta a derekam.
- Kinyithatod- súgja fülembe. Óvatosan kinyitottam a szemem és újra elállt a lélegzetem. Egy nagy hegyen álltunk, ahonnan gyönyörű kilátás volt a naplementére.
- Úramisten! Riker, ez...ez gyönyörű- mondom ámultan.
- Szeretnék valamit mondani- fordit maga felé. - Lucy Hale! Nagyon nagyon szeretlek, és soha többé nem szeretnék veled vitázni. Te vagy a legfontosabb számomra, és szeretném, ha mindig együtt lennénk- mondja, mire meghatódom.
- Én is nagyon szeretlek! És nem akarok veled vitázni, soha de soha- csókolom meg. Visszafordultam és tovább néztem a naplementét Riker karjaiban. Iszonyatosan jó volt, hogy újra csak ketten voltunk. Az, hogy szorosan magához ölel és nem enged el.
- Fáj a lábam!- enged el és felül a kocsi motorháztetőjére.
- Ez most komoly? Elrontod ezt a romantikus pillanatot azzal, hogy fáj a lábad?!- kérdezem mosolyogva.
- Tudod te, hogy mennyit álltam ma?- kérdezi "felháborodva".
- Ó, te szegény!- megyek hozzá. Felülök én is, mire hátradől én meg föléhajolok és megcsókolom.
- Tudod... az autó kereskedő azt mondta, hogy kényelmes a hátsó ülés. Nincs kedved megnézni?- kérdezi perverz mosollyal, mire nevetve megcsókolom és lemászok a kocsiról...
*Laura szemszöge*
- Ezek aztán jól leléptek - jegyzi meg Delly mosolyogva.
- Legalább kibékültek - mondom.
- Akkor megyünk strandolni tovább- dörzsöli össze a kezét Ell.
- Menjetek csak. Nekünk asztalfoglalásunk van - karol át Ross, mire a többiek vállat vonva elmennek bohóckodni a vízbe. Visszamentünk a hotelbe átöltözni, mert az étterem valami puccosabb helyen van.
- Hívtál már taxit? - kérdem Ross-tól, ahogy kiléptünk a liftből.
- Én hívtam volna, de...
- Ross! - szólok rá, mielőtt megpróbálja valahogy kimagyarázni magát.
- Megoldom valahogy, mint mindig - mosolyog, majd pár perc agyalás után a portához rohant, onnan pedig egy kulccsal a kezében tért vissza.
- Szereztél kocsit? - nézek rá felvont szemöldökkel.
- Nem egészen. De hidd el ez így még jobb lesz - fogja meg a kezem. Kivezet a partra, ahol egy motorcsónak volt a víz és a homokos tengerpart találkozásánál.
- Te most csak poénkodsz velem ugye? - kérdem tőle, ahogy beakar segíteni a csónakba.
- Ne parázz. A part közelében leszünk egész úton, aztán az este további részében meg úgyis az étteremben meg a városban leszünk - nyugtatgat, egy sóhaj kíséretében beszállok, majd Ross is. Hamar meg érkeztünk az étterembe, és az este további része valóban csodálatosan telt volna, ha nem pillantok meg két bizonyos személyt.
- Sziasztok! - lép hozzánk Kat és egy barátnője a vacsora közepén. Köszöntünk nekik, majd próbáltuk folytatni beszélgetésünket ott, ahol abbahagytuk. A kellemes nyugtató zene közben arra lettünk figyelmesek, hogy páran táncolni indulnak a terem közepéhez. Mindenki lassúzott, szép, összeszedett és békés volt az egész.
- Mond Ross, eljönnél velem táncolni egyet? - na Kat ezen kérdésénél,szünt meg a nyugalom és a béke nálam.
- Öhm... nem! - mondom, mire Kat rámnéz.
- Csak egyetlen egy tánc. Nem harapok - néz reménykedve rám.
- Ugyan kicsim. Ez csak egy tánc, nem jelent semmit - szól közbe Ross is. Addig bizonygattak, míg belementem. Nagyon nem örültem neki, de megbízok Ross-ban. A szám közepe tájékán Kat egyre közelebb merészkedett Ross-hoz, majd átölelte és a nyakába bújt. Ross meg ezt nyugodtan tűrve átkarolta a lány derekát. Itt elegem lett és kirohantam az épületből.
- Talán nem tetszik valami? - kérdi "ártatlanul" Kat.
- Te nem tetszel! Pofátlan, hülye liba vagy! - mondom dühösen, mire már Ross is kint áll. Meg akarna szólalni, de nem hagyom. - Tudod mit?! Menj a francba! - mondom, majd bepattanok a taxiba és a hotelbe megyek. Sírva az ágyra dőlök és el is alszok.
* Lucy szemszöge*
- Riker!- szólok a hátamat puszilgató pasimra.
- Hm?!- folytatja tovább.
- Fejezd be! Nem érem el a pólóm- nyújtózok a kormányon heverő rudarabért.
- Minek az neked- ránt vissza.
- Nemár! Már majdnem megvolt- nevetek- Amúgy meg mennünk kéne. Kezd sötétedni, és félek, hogy nem találsz haza- mondom mosolyogva.
- Nem akarsz velem eltévedni?- "sértődik" meg.
- De, csak egy olyan helyen, ahol van kaja meg pia. Éhen halok- nyafogom.
- Jó! Akkor keresd meg a kulcsot, és akkor indulunk- dől az ablaknak reménykedve abban, hogy a zsebében kezdem el keresni, de tévedett. Lehajoltam és az ülés alól felvettem a tárgyat.- Hogy a...?- lepődik meg.
- Hallottam, mikor leesett- mosolygok.
- Akkor megyünk- nyitja ki az ajtót, de visszahúzom.
- Köszönöm! És hidd el, én is szívesen maradnék, de tényleg éhes vagyok-hajolok közel hozzá.
- Legközelebb hozok egy teli hűtőt- mondja, mire nevetve bólintok és megcsókolom.
Előre ültünk, Riker levette a kormányról a pólómat és odaadta, nagynehezen, majd felvettem és indultunk haza.
- Köszönöm! Tényleg nagyon tetszett a hely, és a kocsi is. Szeretlek!- fogom meg a kezét.
- Neked bármit. Akkor nincs több vita?- néz rám egy pillanatra.
- Nincs több vita- mosolyodok el.
Az úton végig üvöltettük a zenét, majd a városhoz közel lejjebb hallkítottuk. Riker megállt a Hotel előtt, ahol én kiszálltam, ő pedig tovább ment az autókereskedéshez visszavinni a kocsit.
- Szia, Delly!- köszönök fülig érő mosollyal, az aulában ücsörgő lánynak.
- Hé! Mi ez a jókedv? Mesélj mi volt?- teszi le a magazinját és jön utánam.
- Mindent elmesélek, de előbb előkerítem Laurát- nyomom meg a lift gombját. Megállt a lift én pedig mosolyogva kiszálltam és boldogan jártam a folyosót.
- Laura!- kopogok be, majd benyitok a szobába. Fura. Az egész szobában vak sötét van, és, mintha szipogást hallottam volna.- Laura!- kapcsolom fel a villanyt, mire meglátom az említett személyt, aki a tükör előtt áll. Mikor meglátott minket gyorsan letörölte könnyeit.- Mi történt?- megyünk hozzá Delly-vel.
- Semmi, csak... majd később elmondom. Milyen volt a randi?- ül le az ágyra.
- Laura!- szólok rá.
- Tényleg, majd elmondom. Mesélj csak!- fújja ki az orrát. Delly leült mellé, én pedig belekezdtem. És csak mondtam és mondtam és mondtam.
- És most visszavitte a kocsit- ülök le közéjük monológom végén.
- Komolyan egy kocsi hátsó ülésén békültetek ki?- néz elkerekedett szemmel Laura.
- Egy kurva jó kocsi hátsó ülésén- javítom ki.
- Romantikusabb helyet nem talált?
- Szeretem, és nem érdekel, hogy hol vagyunk- magyarázom meg.
- Oh, akkor szólj, hogy legközelebb ne lepődjek meg, ha egy bokorban fogtok "békülni"- mondja flegmán.
- Most meg mi a bajod? A múltkor te is egy kocsi hátsó ülésén folytattad a bulit Rossal- mondom.
- Az más volt! Akkor mi nem békültünk- áll fel.
- Nem. Összevesztetek- nézek Delly-re mosolyogva. Visszafordultam Laura felé, aki szikrákat szórt a szemével, így inkább abbahagytam a vigyorgást.- Bocsi! De tényleg! Na, de inkább mesélj, hogy milyen volt a tegnapi randi- ültetem le közénk. Laura belekezdett a monológjába, ami rövidebb volt, mint az enyém.
- Szóval, a kocsi gáz, de a fürdőkád sexy- töprengek, mire megint szúrós szemeket kapig reagálás képpen.
- A tegnapi randi csodás volt, de a mai... kész katasztrófa- hangján hallani, hogy mindjárt sír.
- Tényleg mi volt? Láttam, hogy csak te jöttél vissza- fordul Laura felé Delly.
- Minden tök jó volt az elején. Ross egy motorcsónakkal vitt az étteremhez, ahol nagyon jól szórakoztunk, míg Kat fel nem bukkant- kezdi Laura, de Delly a szavába vág.
- Milyen Kat? Kat McNamara?-
- Igen. Modelltársam. és, mint kiderült, Ross volt csaja- mondja idegesen Lau.
- Mi volt miután odament?- mondom jelezve, hogy folytassa a sztorit.
- Tovább akartunk beszélgetni, de ott maradtak a barátnőjével. Aztán beraktak egy lassú számot, és emberek mentek táncolni, Kat pedig felkérte Ross-t. Én mondtam, hogy nem, de Ross megígérte, hogy csak egy tánc lesz, és én bíztam benne. Mint mindig- forgatja szemét. - Aztán tánc közben Kat egyre közelebb ment Ross-hoz, a végén meg már belebújt a nyakába, mire Ross átkarolta. Én pedig kirohantam az étteremből, mire Kat bárgyú vigyorral kérdezte, hogy mi a baj, én pedig nekiestem, hogy egy liba, aztán kijött Ross, őt pedig elküldtem a francba, majd beszálltam egy Taxi-ba és idejöttem sírni- fejezi be sírva a történetet.
- Jaj, kicsim! Nincs semmi baj. Ross szeret téged, és soha nem csalna meg. Főleg nem azzal a macskával- ölelem magamhoz Laurát.
- De kitudja, hogy hol van most. Lehet, hogy épp egy pálmafa alatt eszik az ananászt és csókolóznak. Vagy rosszabb- sír tovább.
- Ilyenre még csak ne is gondolj- simítom meg hátát.
- Mi? Ross? Dehogy is. Lent van Rockyékkal a szálloda bárjában- mondja Delly, mire Laura szeme felcsillan.
- Figyelj rám egy kicsit!- fordítom magam felé a fejét.- Most feküdj le, és aludj egyet. Holnap majd mindent megbeszéltek Rossal, oké?- mondom, mire bólint.
- Ezaz! Nem szabad sírni. Minden oké lesz- takarja be Delly.
Lekapcsoltuk a villanyt, majd kimentünk. Ahogy becsuktam az ajtót magunk mögött, egy nagyot sóhajtottam.
- Minden oké lesz- mondja kedvesen Delly.
- Igen- mondom én is ugyanabban a stílusban, majd ökölbeszorul a kezem- Most pedig...-kezdem még nyugodtan- Hol van az az idióta barom!- indulok el idegesen a lépcsők felé.
- Ajjaj! Lucy!- szalad utánam Delly, de meg sem állok.- Lucy, hagyd! Majd ők megbeszélik!- mondja már lent az aulában.
- Hagyjál, Delly!- szólok rá, és bemegyek a bárba. Azonnal meglátom a fiúkat a pultnál, és elindulok feléjük.- Sziasztok!- köszönök kedvesen, és rákönyökölök a pultra Ross mellett.- Ó, mi ez? Megkóstólhatom?- veszem fel Ross italát, szintén kedvességet színlelve, de ahelyett, hogy beleittam volna, a fejére öntöttem az egészet.- Mond te teljesen hülye vagy?- kérdezem idegesen.
- Ezt kérdezhetném én is- áll fel.
- Táncolsz a volt csajoddal a Laurával való randitokon? Mit képzelsz magadról?- kiabálok vele idegesen.
- Lucy! Néznek az emberek- szól rám Delly.
- Leszarom!- nézek hátra, de közben észrevettem, hogy az egyik asztalnál plázacicák bámulnak.- Mivan nincs TV-tek? Kérd meg apucit, biztos vesz- szólok nekik flegmán.
- Na jó! Gyere!- kapja el a kezem Ry és kihúz a bárból.
- Mi történt?- jön felénk Riker, aki pont akkor ért vissza.
- A csajod majdnem összeverekedett Rossal és két csajjal- mondja Ry.
- Mit csinált Ross?- forgatja a szemét.
- Ross egy idióta paraszt!- mondom még mindig idegesen.
- Örülök, hogy valamiben egyetértünk, de most miért?- kérdezi.
- A volt csajával táncol, miközben Laurával randizik- kiabálom csendesen, ugyanis Ry rámszólt.
- Aranyos, hogy így véded Laurát, de ők majd megoldják ezt. Na gyere!- fogja meg a kezem.
- De megesküdtem, hogyha Laurát bántja, kiherélem!- dühöngök még mindig.
- Jó, nyugi!- puszilja meg a fejem majd az étterem felé húz.
Leültünk enni, bár mostanra elmúlt az éhségem. Vacsora után sétáltunk egyet a parton, majd Riker lelépett a fiúkkal, de Ross nem ment velük, hanem elment Laurával beszélni. Hát erre kíváncsi leszek. Míg a fiúk elvoltak, Dellyvel néztünk egy filmet a szobájában, és vártuk, hogy mikor hív Laura.
* Lucy szemszöge*
- Riker!- szólok a hátamat puszilgató pasimra.
- Hm?!- folytatja tovább.
- Fejezd be! Nem érem el a pólóm- nyújtózok a kormányon heverő rudarabért.
- Minek az neked- ránt vissza.
- Nemár! Már majdnem megvolt- nevetek- Amúgy meg mennünk kéne. Kezd sötétedni, és félek, hogy nem találsz haza- mondom mosolyogva.
- Nem akarsz velem eltévedni?- "sértődik" meg.
- De, csak egy olyan helyen, ahol van kaja meg pia. Éhen halok- nyafogom.
- Jó! Akkor keresd meg a kulcsot, és akkor indulunk- dől az ablaknak reménykedve abban, hogy a zsebében kezdem el keresni, de tévedett. Lehajoltam és az ülés alól felvettem a tárgyat.- Hogy a...?- lepődik meg.
- Hallottam, mikor leesett- mosolygok.
- Akkor megyünk- nyitja ki az ajtót, de visszahúzom.
- Köszönöm! És hidd el, én is szívesen maradnék, de tényleg éhes vagyok-hajolok közel hozzá.
- Legközelebb hozok egy teli hűtőt- mondja, mire nevetve bólintok és megcsókolom.
Előre ültünk, Riker levette a kormányról a pólómat és odaadta, nagynehezen, majd felvettem és indultunk haza.
- Köszönöm! Tényleg nagyon tetszett a hely, és a kocsi is. Szeretlek!- fogom meg a kezét.
- Neked bármit. Akkor nincs több vita?- néz rám egy pillanatra.
- Nincs több vita- mosolyodok el.
Az úton végig üvöltettük a zenét, majd a városhoz közel lejjebb hallkítottuk. Riker megállt a Hotel előtt, ahol én kiszálltam, ő pedig tovább ment az autókereskedéshez visszavinni a kocsit.
- Szia, Delly!- köszönök fülig érő mosollyal, az aulában ücsörgő lánynak.
- Hé! Mi ez a jókedv? Mesélj mi volt?- teszi le a magazinját és jön utánam.
- Mindent elmesélek, de előbb előkerítem Laurát- nyomom meg a lift gombját. Megállt a lift én pedig mosolyogva kiszálltam és boldogan jártam a folyosót.
- Laura!- kopogok be, majd benyitok a szobába. Fura. Az egész szobában vak sötét van, és, mintha szipogást hallottam volna.- Laura!- kapcsolom fel a villanyt, mire meglátom az említett személyt, aki a tükör előtt áll. Mikor meglátott minket gyorsan letörölte könnyeit.- Mi történt?- megyünk hozzá Delly-vel.
- Semmi, csak... majd később elmondom. Milyen volt a randi?- ül le az ágyra.
- Laura!- szólok rá.
- Tényleg, majd elmondom. Mesélj csak!- fújja ki az orrát. Delly leült mellé, én pedig belekezdtem. És csak mondtam és mondtam és mondtam.
- És most visszavitte a kocsit- ülök le közéjük monológom végén.
- Komolyan egy kocsi hátsó ülésén békültetek ki?- néz elkerekedett szemmel Laura.
- Egy kurva jó kocsi hátsó ülésén- javítom ki.
- Romantikusabb helyet nem talált?
- Szeretem, és nem érdekel, hogy hol vagyunk- magyarázom meg.
- Oh, akkor szólj, hogy legközelebb ne lepődjek meg, ha egy bokorban fogtok "békülni"- mondja flegmán.
- Most meg mi a bajod? A múltkor te is egy kocsi hátsó ülésén folytattad a bulit Rossal- mondom.
- Az más volt! Akkor mi nem békültünk- áll fel.
- Nem. Összevesztetek- nézek Delly-re mosolyogva. Visszafordultam Laura felé, aki szikrákat szórt a szemével, így inkább abbahagytam a vigyorgást.- Bocsi! De tényleg! Na, de inkább mesélj, hogy milyen volt a tegnapi randi- ültetem le közénk. Laura belekezdett a monológjába, ami rövidebb volt, mint az enyém.
- Szóval, a kocsi gáz, de a fürdőkád sexy- töprengek, mire megint szúrós szemeket kapig reagálás képpen.
- A tegnapi randi csodás volt, de a mai... kész katasztrófa- hangján hallani, hogy mindjárt sír.
- Tényleg mi volt? Láttam, hogy csak te jöttél vissza- fordul Laura felé Delly.
- Minden tök jó volt az elején. Ross egy motorcsónakkal vitt az étteremhez, ahol nagyon jól szórakoztunk, míg Kat fel nem bukkant- kezdi Laura, de Delly a szavába vág.
- Milyen Kat? Kat McNamara?-
- Igen. Modelltársam. és, mint kiderült, Ross volt csaja- mondja idegesen Lau.
- Mi volt miután odament?- mondom jelezve, hogy folytassa a sztorit.
- Tovább akartunk beszélgetni, de ott maradtak a barátnőjével. Aztán beraktak egy lassú számot, és emberek mentek táncolni, Kat pedig felkérte Ross-t. Én mondtam, hogy nem, de Ross megígérte, hogy csak egy tánc lesz, és én bíztam benne. Mint mindig- forgatja szemét. - Aztán tánc közben Kat egyre közelebb ment Ross-hoz, a végén meg már belebújt a nyakába, mire Ross átkarolta. Én pedig kirohantam az étteremből, mire Kat bárgyú vigyorral kérdezte, hogy mi a baj, én pedig nekiestem, hogy egy liba, aztán kijött Ross, őt pedig elküldtem a francba, majd beszálltam egy Taxi-ba és idejöttem sírni- fejezi be sírva a történetet.
- Jaj, kicsim! Nincs semmi baj. Ross szeret téged, és soha nem csalna meg. Főleg nem azzal a macskával- ölelem magamhoz Laurát.
- De kitudja, hogy hol van most. Lehet, hogy épp egy pálmafa alatt eszik az ananászt és csókolóznak. Vagy rosszabb- sír tovább.
- Ilyenre még csak ne is gondolj- simítom meg hátát.
- Mi? Ross? Dehogy is. Lent van Rockyékkal a szálloda bárjában- mondja Delly, mire Laura szeme felcsillan.
- Figyelj rám egy kicsit!- fordítom magam felé a fejét.- Most feküdj le, és aludj egyet. Holnap majd mindent megbeszéltek Rossal, oké?- mondom, mire bólint.
- Ezaz! Nem szabad sírni. Minden oké lesz- takarja be Delly.
Lekapcsoltuk a villanyt, majd kimentünk. Ahogy becsuktam az ajtót magunk mögött, egy nagyot sóhajtottam.
- Minden oké lesz- mondja kedvesen Delly.
- Igen- mondom én is ugyanabban a stílusban, majd ökölbeszorul a kezem- Most pedig...-kezdem még nyugodtan- Hol van az az idióta barom!- indulok el idegesen a lépcsők felé.
- Ajjaj! Lucy!- szalad utánam Delly, de meg sem állok.- Lucy, hagyd! Majd ők megbeszélik!- mondja már lent az aulában.
- Hagyjál, Delly!- szólok rá, és bemegyek a bárba. Azonnal meglátom a fiúkat a pultnál, és elindulok feléjük.- Sziasztok!- köszönök kedvesen, és rákönyökölök a pultra Ross mellett.- Ó, mi ez? Megkóstólhatom?- veszem fel Ross italát, szintén kedvességet színlelve, de ahelyett, hogy beleittam volna, a fejére öntöttem az egészet.- Mond te teljesen hülye vagy?- kérdezem idegesen.
- Ezt kérdezhetném én is- áll fel.
- Táncolsz a volt csajoddal a Laurával való randitokon? Mit képzelsz magadról?- kiabálok vele idegesen.
- Lucy! Néznek az emberek- szól rám Delly.
- Leszarom!- nézek hátra, de közben észrevettem, hogy az egyik asztalnál plázacicák bámulnak.- Mivan nincs TV-tek? Kérd meg apucit, biztos vesz- szólok nekik flegmán.
- Na jó! Gyere!- kapja el a kezem Ry és kihúz a bárból.
- Mi történt?- jön felénk Riker, aki pont akkor ért vissza.
- A csajod majdnem összeverekedett Rossal és két csajjal- mondja Ry.
- Mit csinált Ross?- forgatja a szemét.
- Ross egy idióta paraszt!- mondom még mindig idegesen.
- Örülök, hogy valamiben egyetértünk, de most miért?- kérdezi.
- A volt csajával táncol, miközben Laurával randizik- kiabálom csendesen, ugyanis Ry rámszólt.
- Aranyos, hogy így véded Laurát, de ők majd megoldják ezt. Na gyere!- fogja meg a kezem.
- De megesküdtem, hogyha Laurát bántja, kiherélem!- dühöngök még mindig.
- Jó, nyugi!- puszilja meg a fejem majd az étterem felé húz.
Leültünk enni, bár mostanra elmúlt az éhségem. Vacsora után sétáltunk egyet a parton, majd Riker lelépett a fiúkkal, de Ross nem ment velük, hanem elment Laurával beszélni. Hát erre kíváncsi leszek. Míg a fiúk elvoltak, Dellyvel néztünk egy filmet a szobájában, és vártuk, hogy mikor hív Laura.
*Ross szemszöge*
Miután leszedtem az italom nagy részét magamról, felmentem a szobába beszélni Laurával. Lassan nyitottam ki az ajtót, a szobában teljes sötétség uralkodott. Laura halk, gyors lélegzet vétele törte meg a csendet. Leültem mellé az ágyra és végig simítottam a hátán, amit egy vékony anyagú hálóing fedett. Felkapta a fejét, majd felkapcsolta az éjjeli szekrény lámpáját.
- Hagyj békén! Nincs most ehhez kedvem..- szipog.
- De meg fogsz hallgatni! - mondom határozottan.
- Te se hallgattál végig, és nem is figyeltél rám! - ül fel.
- Csak egy rohadt tánc volt! Nem történt semmi. Én téged szeretlek! - mondom kiabálva.
- Ha szeretnél, nem ölelgetnéd a volt barátnőd - hajtja le a fejét, majd egy zsepiért nyúl. Elkapom a kezét, mire ő elengedi a zsebkendőt, hogy szabaduljon. Az anyagocskával a kezemben nézem meredten, ahogy felpattan és bezárkózik a fürdőbe. Lepereg a szemem előtt, hogy ismét elveszíthetem, felpattanok éy megpróbálok bejutni hozzá. Mikor egy nagyobbat csapnék az ajtóra az kinyílik, mire visszarántom a kezem. Laura csak meredten néz rám, pedig tudja nem bántanám soha. Egy könnycsepp végigfolyik az arcán, majd kikerül és fülhalgatóját felvéve az ágyba fekszik. Lassan melléfekszek, mire ő elfordul. Lekapcsolja a lámpát, majd egy óra múlva a szipogását se lehet hallani. Felé fordítom a fejem, és óvatosan végig simítok a hátán mire összerezzen. Nem akarom újra elveszíteni, valamit tennem kell...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése