21. fejezet

* Lucy szemszöge*

Még mindig nagyon mérges vagyok Ross-ra. Tudom, hogy nem az én dolgom, és, hogy nem kéne beleszólnom de akkor is. Mivel sajnos ma este már hazamegyünk, így idegességemet a pakolásba fojtottam.
- Nem nyugodnál le?!- szól rám Riker, mikor bevágtam az egyik cipőmet a bőröndömbe.
- Próbálok!- nézek rá, mire amolyan "komolyan?! Így?!" fejjel néz rám.
- Inkább gyere ide!- nyújtja a kezét. Becsuktam a bőröndöm, majd lefeküstem Riker mellé, az ágyra.- Megnézzük a netet?- kérdezi, miközben átkarol. Nem válaszoltam csak bólintottam, és az ölébe raktam a laptopomat. Bekapcsolta, majd elkezdtük nézegetni az Instagramot, meg a Twittert.
- Várj!- állítom meg Riker-t a lefelé görgetésben, ugyanis megláttam egy nagyon is érdekes képet. - Ez mi az isten?- nézem meredten a képet. Kat feltett egy képet, amin Rossal táncol. "A régi szép idők, újra előjöttek tegnap. Élveztem a táncot Ross!", olvasom az alatta lévő szöveget.
- Mostmár értem, hogy miért vagy kiakadva. Egyáltalán, hogy került oda Kat?- néz értetlenül Riker.
- Na most kapaszkodj meg!- fordulok felé.- Kat Laura modelltársa- mondom, mire mégjobban megdöbben. - Szólnom kell neki!- kelek fel és elindulok az ajtó felé. Bementem Rossék szobájába, ahol ismét fura dolgot láttam. Ross az ágy egyik végében a hátán feküdt és telefonozott, Laura pedig a másik felén, neki háttal aludt.
- Itt meg mivan?- kérdezem, mire Ross felkel.
- Rémes randi után egy rémes veszekedés- mondja szomorúan.
- Szólnál Laurának? Gáz van- mondom idegesen.
- Mi terhes vagy?- röhög. Elindul az ágy felé, de visszahúzom.
- Honnan tudtad?- kérdezem színészkedve, mire ledöbbenve néz rám.
- Mi?! Ez komoly?!- néz rám elkerekedett szemmel.
- Dehogy is! Csak ugratlak- nevetek, mire megkönnyebül.- Na kelsd fel légyszí- mutatok Laurára, mire elindul felé, és félve ébresztgetni kezdi.

*Laura szemszöge*

Gyengéd simítást érzek meg a karomon, ami lassacskán kiveri az álmot a szememből. Kinyitom résnyire a szemem, mire az egyetlen olyan emberrel találom mag szemben, akit látni se szeretnék.
- Hagyj békén - fordulok el nyöszörögve, de a kezem az övében marad. Ahogy ezt észreveszem el rántom azt, majd próbálom őt figyelmen kívül hagyni.
- Látod? Nem szól hozzám, próbálkozz te!- mondja Ross valakinek, aki még a szobában van, de én nem látom.
- Hjaj! Öt évesek komolyan!- mondja egy ismerős hang, mire megfordulok és Lucyt pillantom meg.- Laura, beszélnünk kell!
- Nem ér rá? Szörnyű éjszakám volt - húzom a fejemre a takaróm.
- Nem, nem ér rá!- rántja le rólam a takarót. -Aludhatsz még eleget, most viszont nagyon gyorsan felkelsz és átjössz!- mondja határozottan.
- Hahj, jó - tápászkodok fel, majd felveszem a köntösöm a pizsire és intek Lucy-nak, hogy mehetünk. Átmentünk a másik szobába, ahol persze kómásan értetlenkedni kezdtem. - Mi az, ami ennyire fontos volt?
- Pillanat- kezd el keresni valamit, majd bedörömböl a fürdőbe- Riker, hova raktad a laptopot?- kiabál, majd megint körbenéz és észreveszi a takaró alatt heverő tárgyat.- Megvan!-kiabál újra majd megragadja a csuklóm.- Gyere!- ránt az ágyra majd felnyitja a laptop tetejét.
- Mi a..?! De mégis miért?! - gyülnek könnyek a szemembe, ahogy meglátom a képet.
- Héj, megoldjuk - ölel meg Lucy. Egy könnycsepp lassan végigfolyik az arcomon, majd mikor elválunk újra a képre mered a tekintetem.
- Élvezte mi?! A hülye liba, hogy merészeli?! - pattanok fel.
- Nyugi Lau! - áll fel Lucy is.
- Nyugi?! Képes lennék egyesével kitépni a festett vörös haját! És állítólag a barátnőm! - háborgok, majd eszembe jut a másik jómadár. Fogom a mobilom és lefotózom gyorsan a képet, majd kirohanok a szobából be a másikba,  Lucy meg utánam. Ross ugyan abban a pózban feküdt, de ahogy meglátott felpattant.
- Te rohadék, még van bőr a képeden?! - vágom hozzá a mobilom, amit elkap, majd megnézi. - "Így szeretlek, úgy szeretlek! Összetartozunk!" Minden hazugság volt! Hogy a francba tehetted ezt?! - ordítom. - Azt hittem te komolyan szeretsz, de te is csak egy gyökér vagy! - vágok hozzá egy párnát is. - Tudod mit?! Menj a picsába Ross! Szemét vagy és az is maradsz! De ha érdekel, akkor én tényleg szerelmes voltam és vagyok beléd, de akkor menj! - csuklik sírásba az ordításom, majd erőmet vesztve a földre rogyok, mire Ross rögtön mellém térdel és átölel.
- Szerelmem shhh - csitítgat.
- Hagyjál, menj az igazi szerelmedhez! - tolom el magamtól, vagyis csak próbálom, de egyre biztosabban tart. Csak ölel, és nem enged el. - Túlságosan szeretlek ahhoz, hogy elveszítselek - zokogom hallkan a mellkasába.
- Én is szeretlek, mindennél jobban - puszil bele a hajamba. - De ez akkor is csak egy hülye tánc volt - jegyzi meg.
- Szerintem most hagyj, és ne szólj hozzám - mondom, mire elenged, én pedig felpattanok, majd a ruháim társaságában a fürdőbe viharzok. - Ja, amúgy a liftben is szól a zene.. menjetek táncoljatok ott is egyet! Sőt, egyedül is vagytok szóval bármi lehetséges - nyitom ki még egy pillanatra az ajtót, majd becsapom és kulcsra zárom.

*Ross szemszöge*

- A rohadt életbe már! - csapok a falba.
- Ha nem szeretnél kifizetni mindent, akkor én ezt a te helyedben ezt befejezném - jön beljebb Lucy.
- Egyszerűen én ezt nem bírom - ülök le az ágyra.
- Ezzel csak az a baj, hogy Laura se bírja. Tönkre teszed teljesen - vágja a fejemhez.
- Mindennél jobban szeretem őt. Hiába minden hülyesége, féltékenykedése, nem tudom nem szeretni - dőlök hátra.
- Ezt tudasd vele. Tegyél olyat, amire nem számít - indul ki az ajtón. - Ezt meg kell oldanod valahogy! - hagy magamra. Pár perc gondolkodás után felpattantam, majd lerohantam a partra, ahol megtaláltam azt a személyt, akit kerestem.
- Kat! - szólítom meg a barátnői között nevetgélő lányt.
- Rossy-m! - ugrik a nyakamba, de nem ölelem vissza.
- Hagyj békén! Engem, Laurát és az egész családomat hagyd élni! Nincs közöttünk semmi és nem is lesz! Laura a mindenem és nem hagyom, hogy szétszakíts minket - mondom határozottan.
- Te tudod - von vállat flegmán, majd közelebb lép hozzám. - De jegyezd meg, ha valaki a mindened és elveszíted őt, akkor nem marad SEMMID.. - mondja, majd faképnél hagy.
- Mizu Ross? - könyököl a vállamra Ell. - Héj, az ott nem Kat? - kérdezi, de én csak mereven nézek magam elé. Vajon mit akart ezzel mondani?
- Én most asszem lepihenek, nem vagyok túl jól - intek neki, majd bemegyek a szobába, ami már üres. A lányok jól leléptek. Kezembe fogtam a gitárom, majd kiültem a teraszra és halkan játszani kezdtem rajta, hogy egy kicsit lenyugodjak...

* Lucy szemszöge*

Miután Laura bezárkózott a fürdőjükbe, visszamentem a saját szobámba. Már, ha lehet szobának nevezni azta csatateret.
- Mi az istent csinálsz?- nézek Riker-re, aki szanaszét dobál mindent és valamit nagyon keres.
- Eltűnt a telefonom. Már mindenhol kerestem, és egyszerűen nem találom- néz be az ágy alá.
- Khm..- köszörülöm meg a torkom, mire felnéz, én pedig a mellettem lévő kis szekrényre mutattam, aminek a tetején a keresett tárgy hevert.- Ezekszerint nem mindenhol- nevetek, mire odajön és elteszi a telefont. -Megpróbálhatnád először olyan helyeken keresni, ahova tenni szoktad, nem mindjárt a fürdőkádban- nevetek.
- Haha. Mindegy, a lényeg, hogy megvan- von vállat- Mi a mai programod?- karol át hátulról.
- Összekaparom Laurát, aztán megverem Ross-t, majd megkeresem a vörös macskát és megtépem, majd újra Laurát vígasztalom- mondom.
- Mi lenne, ha inkább elmennénk wellnessezni, a hotelben. Ott még úgysem voltunk- veti fel az ötletet, mire felpattanok.
- Hé, skacok!- jön be Rocky.- Mit csináltok ma?- kérdezi, és kivesz egy csokit az asztalra rakott bonbonból.
- Lemegyünk wellnessezni- veszem elő a bikinimet.
- Mármint oda, ahol bikinis csajok járkálank fel-alá?- néz Riker-re, aki bólint.- Hozom a fürdőgatyám- indul ki és becsapja az ajtót.
- De jó!- dől hátra Riker az ágyon.
- Úgyis elmegy csajozni- mondom és nevetve bemegyek a fürdőbe. Gyorsan elkészülődtem, majd kimentem.
- Kész vagyok!- jön be Rocky napszemüvegbe, törölközővel a nyakán.
- Ugye tudod, hogy a wellness itt bent van, és ott nem kell napszemüveg?- kérdezem, mire csak vállat von, és újra kivesz egy csokit.
- Hé!- csapok a kezére- Az az enyém- veszem el tőle, mint egy ötéves.
- Mehetünk!- jön ki Riker, majd ő is elvesz a bonbonból, majd megfogja a kezem.
- Neki szabad?- akad ki Rocky.
- Ő vette- nevetek majd elindulunk. Lent Laurát pillantottam meg Delly társaságában, akik szintén wellnessezni indultak.
- Azt hittem, hogy egész nap a szobádban fogsz ülni- ölelem meg Laut.
- Legszívesebben azt csinálnám, de Delly kirángatott- mondja.
- Legalább egy kicsit lazítasz, kikapcsolsz. Jó lesz- mosolygok, mire ő is elmosolyodik, de csak egy pillanatra.- Láttam ám!- nevetek.
- Menjünk már be! Várnak rám a csajok!- indul el Rocky hülye menéssel, mire Laura elnevette magát. Bementünk, ahol egyből Rocky nyomát vesztettük. Míg a lányok elmentek inni Rikerrel bementünk az egyik medencébe.
- Látod, most kettesben vagyunk- karolom át nyakát.
- De meddig...- akar megcsókolni, de Ratliff ránkkiabál.
- Eddig!- hajtja le a fejét Riker, majd a medence szélén ácsorgó személyre néz.
- Gyere egy kicsit!- mondja. Riker nem akart menni, de rávettem, így nagynehezen elment.
- Most, hogy elment...- ül a medence szélére Delly-Segítsünk Laurának!- jönnek be a vízbe mindketten.
- Meg tudom oldani egyedül is, ha szükséges- forgatja a szemét.
- Kérsz egy pofont?! Még szép, hogy szükséges. Rossal már annyi mindenen keresztülmentetek, nem hagyhatod, hogy az a vöröske tönkretegyen mindent!- mondom mérgesen.
- Ide kérem- mutat az arca jobb oldalára- Tudod az már eleve rossz, ha Kat tönkre tud tenni mindent. És Ross még mindig kitart a "csak egy tánc" féle érvelése mellett. Röhejes...
- Laura, mostmár kezdessz te röhejessé vállni. Ross-nak nem jelentett ez az egész semmit. Kat direkt csinálta, hogy ti összevesszetek, és most, hogy sikerült, ezen ő jót mulat. Beszélj Rossal, és mutasd meg Kat-nek, hogy igazi pár vagytok!- mondom.
- Én ezek után egy igazi idióta vagyok, de rendben. Beszélek vele- sóhajt egyet.
- Akkor lennél idióta, ha nem beszélnél vele. Viszont akkor, indulás!- lököm meg.
- Jó na megyek- igazítja meg a haját, majd a körmét kezdi piszkálni.
- Most!- kiabálunk rá Delly-vel szinkronba, mire megugrik, majd lassan elindul.
Miután Laura elment kiszálltunk Delly-vel a vízből és indultunk volna a bárba, de Riker odajött.
- Hol vannak a többiek?- kérdezi Delly.
- Mindenki a bárban van- válaszolja Riker.
Delly elment, Riker pedig be akart rángatni az egyik medencébe.
- Inkább menjünk oda a többiekhez- mondom.
- Ne- vágja rá.
- Na! Légyszíí!- kapaszkodom nyakába. Egy darabig gondolkozott majd beleegyezett. Átmentünk a bárba, ahol leültünk, majd kértünk inni.

*Laura szemszöge* 

Visszaöltöztem, majd a szobába indultam remélvén, hogy Ross ott van. Benyitottam és Ross halk éneklését hallottam meg, amin automatikusan elmosolyodtam. A szél miatt az ajtó becsapódott, mire felkapta a fejét. 

- Nem értem miért nem tudsz lenyugodni.. Csapkodsz, meg kiabálsz mint egy öt éves! Elhiszem, hogy rosszulesik, de nem tudom semmissé tenni. Én már mindent megpróbáltam, hogy megbékítselek, de te reménytelen eset vagy! - vágja a fejemhez a szavakat, mire sírva sarkon fordulok és kirohanok a hotelből. Nagy rohanásomba beleütköztem az öltöztetőmbe Chriss-be.

- Héj, héj, héj! Jól vagy? - néz rám ilyedten, de szinte meg se bírok szólalni. - Gyere, üljünk le valahova - karol át a vállam felett, majd elindulunk. Mindent elmeséltem neki, mert vele mindig is jól elvoltam. Szegény srác egyébként is reménytelenül meleg.

- Jaj Lau, tudod hogy a szőkéd mindennél jobban szeret téged - mondja. Hirtelen megdördül az ég, majd elkezd szakadni az eső. Mielőtt még teljesen eláztam volna Chriss lekapta az ingjét és rám terítette, majd megölelt 

- Ez szép. És én még bocsánatot akartam tőled kérni, amiért úgy leharaptam a fejed. Ch..

- Ross, ez nem az aminek látszik! - szólok a sarkon forduló ázott srácnak, aki csak leint és elmegy. Lekapom magamról az inget és elköszönök Chriss-től, majd Ross után sietek, aki a bárba ment a többiekhez. Tudom, hogy nem lesz hajlandó beszélni velem, így a lehető legbiztosabb módon közlök vele mindent. Felrohantam a színpad mögé és bekapcsoltattam a zenét,.majd fent a színpadon énekelni kezdtem...

Miután lementem a színpadról Ross csak szó nélkül nézett rám, majd magához rántott és lágyan megcsókolt.

-Te pont olyan bolond vagy, mint én - nevet. - És emellett te vagy az egyetlenem, aki édes és csodálatos. Az egyetlen, aki megérti az én bonyolult észjárásom - mosolyog 

- Nem hagyhattam, hogy újra elveszítselek. Hisz te vagy az egyetlen srác az életemben, aki igazi mosolyt tud csalni az arcomra, ha nem vagyok a túl jól - simítok végig az arcán, ahogy tart.

- Szeretlek - tapasztja homlokát az enyémnek.

- Én is téged -mondom, mire megint megcsókol, majd magához ölel. Szorosan a nyakába bújok, ő pedig csak szorít magához.

- Aww - hallattszik a reakció a mellettünk ülő kis csapatunktól.

- Most, hogy ilyen jól megoldódtak a dolgok készülni kéne, mert lekéssük a gépet - jegyzi meg Delly. Mindenki elment készülődni, majd a repülőtérre mentünk, hogy felszállhassunk az esti gépre. 

- Egyébként... - helyezkedik Ross mellettem az ülésében. - Elküldtem Kat-et egy melegebb éghajlatra, mert közénk próbált állni - mondja, mire megfogom a kezét és összekulcsolom az ujjainkat.

- Ha már itt tartunk.. -kezdek bele én is. - ,A srác akivel láttál az az egyik öltöztetőm Chriss volt.

- És ezt közlöd velem mert..? - néz rám kíváncsian.

- Mert meleg - mosolygok, mire látom a fején, hogy minden leesik neki.A vállára döntöttem a fejem, mire egy puszit adott rá, majd szép lassan elaludtam. Mikor legközelebb felébredtem, akkor már leszállni készültünk. Ugyan úgy össze volt kulcsolva a kezünk, mint mikor elaludtam. A csomagok összeszedése után Rydel, Rocky Ry és Ell hazamentek, Ross és Riker pedig elkísértek minket.

- Akkor én megyek is - teszi le Ross a bőröndjmet, majd közelebb lép hozzám és megcsókol, majd felkap. - Gondolom lekísérsz - nevet, majd leindul az ajtóhoz.

- Öcsi mehetünk?- kérdi Rik röhögve, mire Ross mégegyszer megcsókol, majd letesz.

- Holnap hívlak - mosolygom, mire bólint, majf intenek és elmennek.

- Gyere aludjunk egy jó nagyot - karol belém Lucy nevetve.

20. Fejezet

* Laura szemszöge *

 Egész emberi időben felébredtem, de az ágyból nem keltem ki. Csak feküdtem Ross mellkasán, aki mélyen aludt. A telefonom kivilágított a besötétített szobában, érte akartam nyúlni, de ahogy megmozdultam Ross már erősen magához is szorított.

- Ne menj el - suttogja halkan a hajamba, mire elmosolyodok. 

- Végig fent voltál igaz? - kérdem "felháborodva". 

- Olyan jó érzés volt, hogy ennyire figyeled minden mozdulatom - simít végig a karomon, mire a nyakába bújok. Még egy kicsit pihentünk, majd feltápászkodtam és a fürdőbe indultam. Kivettem a fogkefém a helyéről, mire arra lettem figyelmes, hogy Ross keresztül nyúlva rajtam elveszi a sajátját. Megragadja a fogkrémet és mind a kettőnk fogkeféjére nyom. Miután már kellőképpen összekent a mentolos trutyival megmosakodtam és felöltöztem.

- Hova sietsz ennyire? - karol át, ahogy a tükör előtt állok.

- Lucy-hoz megyek. Szegény eléggé összeveszett a bátyáddal - fordulok felé. 

- Akkor menj - mondja, majd elenged, de ahogy megindulnék még egy pillanatra visszaránt és megcsókol.

- Szeretlek te bolond - túrok bele hátulról a hajába.

- Én is téged - húz még közelebb magához. Adok egy puszit a szájára, majd átmegyek Lucy-ékhoz, ahol kitört a káosz.

- Itt meg mi az isten van? - nézek az idegesen toporgó Delly-re.

- Nem hajlandó felkelni - mutat az ágyra, ahol Lucy a takaró alól ki sem látszódva fekszik.

- Na ennek most véget vetek! - mondom, majd megragadom a takaró alját.

- Meg ne próbáld! - hallatszik egy tompa hang a takaró alól.

- Ezt most megkockáztatom - ragadom meg a takaró szélét, majd lerántom Lucy-ról, mire dühösen rám néz, majd utána nyúl, erre Rydel rácsap a kezére.
- Miért nem hagytook? - kérdi nyafogva, miközben hátradől, mi pedig csak leülünk mellé.
- Elmehetnénk fagyizni - vetem fel az ötletet.
- Nem - vágja rá Lucy.
- Vagy le a partra - próbálkozik be Delly.
- Nem - válaszolja.
- Esetleg megint megnézhetnénk a várost - mondom.
- Nem - hallatszik ismét.
- Na jó elég! - pattanok fel idegesen. - Olyanok vagytok, mint két óvodás! Riker egy hülyeségen sértődött meg, és ez nem a te hibád. Nem neked, hanem neki kéne "gyászolnia". Szóval most felkelsz és eljössz velünk sétálni, mert Lucy Hale soha nem sír egy pasi miatt! - fejezem be a monológom, mire nagy nehezen felkel, majd leindulunk a partra. Ahogy leértünk megtorpantunk egy színpad mellett, aminek túl felén Riker, Ross és Ell állt, mire Lucy sarkon akart fordulni, de csak elkaptam a kezét.
- Nem mész sehova - nézek rá, mire csak a szemét forgatja.
- És a következő karaoke párosunk... - mondja egy csávóka színpadon, mire két hawaii táncos lányka egy-egy virág fűzért akasztanak Riker és Lucy nyakába. Lucy tiltakozni kezd, mire Rydel-lel egymásra nézünk, majd feltoljuk a színpadra Riker mellé.

Ahogy befejezik az éneklést egymásra néznek, majd Riker az ellenkező irányba elindul, Lucy pedig elviharzik mellettünk.
- Majd megbékél - mondja Rydel, miközben megyünk utána.
- Ja, persze - mondja, majd elmegy. Hagytuk, had legyen egy kicsit egyedül. Odamentünk a fiúkhoz, és leültünk egy asztalhoz.
- Lucy?- kérdezi Ell.
- Elment. Riker?- kérdez vissza Delly.
- Szintén elhúzott- válaszolja Ross.
- Ha nem mi, akkor ők vannak összeveszve! Ez nagyon jó- dőlök hátra dühösen. Megpróbáltunk msáról beszélgetni, de nem sokkal később Riker állt meg mellettünk.
- Hol van Lucy?- kérdezi.
- Visszament a hotelbe- válaszolom.
- Itt vagyok!- áll meg mellettem Lucy, mire felülök.
- Beszélhetnénk?- fordul felé Riker, mire Lucy bólint.

* Lucy szemszöge*

Elindultam vissza a hotelbe, de rájöttem, hogy Laurának igaza van. Nem kell Riker miatt sírnom. Egy hülyeségen vesztünk össze, amit meg tudnánk beszélni. Visszamentem hozzájuk, és pont ott volt.
- Beszélhetnénk?- kérdezi, mire bólintok. Otthagytuk a többieket és elindultunk a hotel felé.
- Sajnálom!- töröm meg a kínos csendet, mire megállunk.- Laurának igaza volt. Egy hülyeségen vesztünk össze. Nem szeretnék veled haragba lenni, szóval kérlek ne haragudj. Tudom, hogy sok programot szerveztél kettőnknek, csak sokkolt a hír- mondom.
- Te ne haragudj! Nem szabadott volna így reagálnom. A barátnőm vagy és melletted kell állnom. Nagyon rossz lehet neked és én sem akarok haragba lenni veled- fogja meg a kezem.
- Szeretlek!- ölelem meg.
- Én is szeretlek!- csókol meg. - Van egy meglepetésem- teszi homlokát az enyémhez.
- Mi az?- kérdezem kíváncsian.
- Ha elmondom, nem lesz meglepetés- nevet. - Na gyere!- fogja meg a kezem és elindulunk. Egy darabig gyalogoltunk, majd megszólalt.
- Csukd be a szemed! És ne less!- parancsol rám.
- Nem állt szándékomban- mondom, mire felnevet. - El fogok esni- mondom.
- Nem fogsz! Bízz bennem!- szórit magához. Még mentük egy kicsit majd megálltunk.
- Kinyithatom?- kérdezem izgatottan.
- Nem- válaszolja Riker, majd elenged. - Na most!- mondja, mire kinyitom a szemem.
- Úristen!- ámulok el.


- Tetszik?- áll mögém.
- Nagyon! Jézusom, ezt honnan szerezted?- nézem még mindig a kocsit.
- Egy autó kereskedésnél béreltem. Gondoltam, elmehetnénk autózni- ölel meg hátulról, mire megfordulok.
- Köszönöm!- csókolom meg hosszasan.
- Na gyere!- nyitja ki nekem az ajtót.- Hölgyem?- fogja meg a kezem, míg beülök, majd becsukja az ajtót. A kocsi belülről is mesésen nézett ki. Riker is beült a kocsiba majd elindultunk. A tengerpart mellett elhaladva, megláttuk a többieket. Riker dudált nekik én meg intettem, de nem hiszem, hogy felismertek.
- És, hova megyünk?- kérdezem egy kis idő múlva.
- Majd meglátod- mosolyog rám.
- Tudod, hogy türelmetlen vagyok! Valami infót róla- fordulok felé, már amennyire a biztonsági öv engedte.
- Egy szép helyre- kacsint. Hát ebből nem tudtam meg sokat. Már elég régóta mentünk, így már gondoltam elkezdem az "ott vagyunk már?" kérdéseket.
- Ott vagyunk már?- kérdezem.
- Ne kezd!- szól rám, Riker, mire elnevetem magam.- Csukd be a szemed- mondja.
- Úristen! Félsz, hogy megszökök, és jobb ha nem látom, merre megyünk vagy mi?- nevetek.
- Nem, csak meglepetés. Na csukd be a szemed- kérlel, mire becsukom a szemem.
Pár perc múlva megállt a kocsi. Hallottam, hogy Riker kiszáll, majd megfogta a kezem. Óvatosan kiszálltam és vártam, hogy Riker becsukja a kocsi ajtaját. Megfogta a kezem és pár lépéssel arrébb vezetett. Mögém állt és átkarolta a derekam.
- Kinyithatod- súgja fülembe. Óvatosan kinyitottam a szemem és újra elállt a lélegzetem. Egy nagy hegyen álltunk, ahonnan gyönyörű kilátás volt a naplementére.
- Úramisten! Riker, ez...ez gyönyörű- mondom ámultan.
- Szeretnék valamit mondani- fordit maga felé. - Lucy Hale! Nagyon nagyon szeretlek, és soha többé nem szeretnék veled vitázni. Te vagy a legfontosabb számomra, és szeretném, ha mindig együtt lennénk- mondja, mire meghatódom.
- Én is nagyon szeretlek! És nem akarok veled vitázni, soha de soha- csókolom meg. Visszafordultam és tovább néztem a naplementét Riker karjaiban. Iszonyatosan jó volt, hogy újra csak ketten voltunk. Az, hogy szorosan magához ölel és nem enged el.
- Fáj a lábam!- enged el és felül a kocsi motorháztetőjére.
- Ez most komoly? Elrontod ezt a romantikus pillanatot azzal, hogy fáj a lábad?!- kérdezem mosolyogva.
- Tudod te, hogy mennyit álltam ma?- kérdezi "felháborodva".
- Ó, te szegény!- megyek hozzá. Felülök én is, mire hátradől én meg föléhajolok és megcsókolom.


- Tudod... az autó kereskedő azt mondta, hogy kényelmes a hátsó ülés. Nincs kedved megnézni?- kérdezi perverz mosollyal, mire nevetve megcsókolom és lemászok a kocsiról...

*Laura szemszöge*

- Ezek aztán jól leléptek - jegyzi meg Delly mosolyogva.

- Legalább kibékültek - mondom.

- Akkor megyünk strandolni tovább- dörzsöli össze a kezét Ell.

- Menjetek csak. Nekünk asztalfoglalásunk van - karol át Ross, mire a többiek vállat vonva elmennek bohóckodni a vízbe. Visszamentünk a hotelbe átöltözni, mert az étterem valami puccosabb helyen van.

- Hívtál már taxit? - kérdem Ross-tól, ahogy kiléptünk a liftből.

- Én hívtam volna, de...

- Ross! - szólok rá, mielőtt megpróbálja valahogy kimagyarázni magát.

- Megoldom valahogy, mint mindig - mosolyog, majd pár perc agyalás után a portához rohant, onnan pedig egy kulccsal a kezében tért vissza.

- Szereztél kocsit? - nézek rá felvont szemöldökkel.

- Nem egészen. De hidd el ez így még jobb lesz - fogja meg a kezem. Kivezet a partra, ahol egy motorcsónak volt a víz és a homokos tengerpart találkozásánál.

- Te most csak poénkodsz velem ugye? - kérdem tőle, ahogy beakar segíteni a csónakba.

- Ne parázz. A part közelében leszünk egész úton, aztán az este további részében meg úgyis az étteremben meg a városban leszünk - nyugtatgat, egy sóhaj kíséretében beszállok, majd Ross is. Hamar meg érkeztünk az étterembe, és az este további része valóban csodálatosan telt volna, ha nem pillantok meg két bizonyos személyt.

- Sziasztok! - lép hozzánk Kat és egy barátnője a vacsora közepén. Köszöntünk nekik, majd próbáltuk folytatni beszélgetésünket ott, ahol abbahagytuk. A kellemes nyugtató zene közben arra lettünk figyelmesek,  hogy páran táncolni indulnak a terem közepéhez. Mindenki lassúzott, szép, összeszedett és békés volt az egész.

- Mond Ross, eljönnél velem táncolni egyet? - na Kat ezen kérdésénél,szünt meg a nyugalom és a béke nálam.

- Öhm... nem! - mondom, mire Kat rámnéz.

- Csak egyetlen egy tánc. Nem harapok - néz reménykedve rám.

- Ugyan kicsim. Ez csak egy tánc, nem jelent semmit - szól közbe Ross is. Addig bizonygattak, míg belementem. Nagyon nem örültem neki, de megbízok Ross-ban. A szám közepe tájékán Kat egyre közelebb merészkedett Ross-hoz, majd átölelte és a nyakába bújt. Ross meg ezt nyugodtan tűrve átkarolta a lány derekát. Itt elegem lett és kirohantam az épületből. 

- Talán nem tetszik valami? - kérdi "ártatlanul" Kat.

- Te nem tetszel! Pofátlan,  hülye liba vagy! - mondom dühösen, mire már Ross is kint áll. Meg akarna szólalni, de nem hagyom. - Tudod mit?! Menj a francba! - mondom, majd bepattanok a taxiba és a hotelbe megyek. Sírva az ágyra dőlök és el is alszok.

* Lucy szemszöge*

- Riker!- szólok a hátamat puszilgató pasimra.
- Hm?!- folytatja tovább.
- Fejezd be! Nem érem el a pólóm- nyújtózok a kormányon heverő rudarabért.
- Minek az neked- ránt vissza.
- Nemár! Már majdnem megvolt- nevetek- Amúgy meg mennünk kéne. Kezd sötétedni, és félek, hogy nem találsz haza- mondom mosolyogva.
- Nem akarsz velem eltévedni?- "sértődik" meg.
- De, csak egy olyan helyen, ahol van kaja meg pia. Éhen halok- nyafogom.
- Jó! Akkor keresd meg a kulcsot, és akkor indulunk- dől az ablaknak reménykedve abban, hogy a zsebében kezdem el keresni, de tévedett. Lehajoltam és az ülés alól felvettem a tárgyat.- Hogy a...?- lepődik meg.
- Hallottam, mikor leesett- mosolygok.
- Akkor megyünk- nyitja ki az ajtót, de visszahúzom.
- Köszönöm! És hidd el, én is szívesen maradnék, de tényleg éhes vagyok-hajolok közel hozzá.
- Legközelebb hozok egy teli hűtőt- mondja, mire nevetve bólintok és megcsókolom.
Előre ültünk, Riker levette a kormányról a pólómat és odaadta, nagynehezen, majd felvettem és indultunk haza.
- Köszönöm! Tényleg nagyon tetszett a hely, és a kocsi is. Szeretlek!- fogom meg a kezét.
- Neked bármit. Akkor nincs több vita?- néz rám egy pillanatra.
- Nincs több vita- mosolyodok el.
Az úton végig üvöltettük a zenét, majd a városhoz közel lejjebb hallkítottuk. Riker megállt a Hotel előtt, ahol én kiszálltam, ő pedig tovább ment az autókereskedéshez visszavinni a kocsit.
- Szia, Delly!- köszönök fülig érő mosollyal, az aulában ücsörgő lánynak.
- Hé! Mi ez a jókedv? Mesélj mi volt?- teszi le a magazinját és jön utánam.
- Mindent elmesélek, de előbb előkerítem Laurát- nyomom meg a lift gombját. Megállt a lift én pedig mosolyogva kiszálltam és boldogan jártam a folyosót.
- Laura!- kopogok be, majd benyitok a szobába. Fura. Az egész szobában vak sötét van, és, mintha szipogást hallottam volna.- Laura!- kapcsolom fel a villanyt, mire meglátom az említett személyt, aki a tükör előtt áll. Mikor meglátott minket gyorsan letörölte könnyeit.- Mi történt?- megyünk hozzá Delly-vel.
- Semmi, csak... majd később elmondom. Milyen volt a randi?- ül le az ágyra.
- Laura!- szólok rá.
- Tényleg, majd elmondom. Mesélj csak!- fújja ki az orrát. Delly leült mellé, én pedig belekezdtem. És csak mondtam és mondtam és mondtam.
- És most visszavitte a kocsit- ülök le közéjük monológom végén.
- Komolyan egy kocsi hátsó ülésén békültetek ki?- néz elkerekedett szemmel Laura.
- Egy kurva jó kocsi hátsó ülésén- javítom ki.
- Romantikusabb helyet nem talált?
- Szeretem, és nem érdekel, hogy hol vagyunk- magyarázom meg.
- Oh, akkor szólj, hogy legközelebb ne lepődjek meg, ha egy bokorban fogtok "békülni"- mondja flegmán.
- Most meg mi a bajod? A múltkor te is egy kocsi hátsó ülésén folytattad a bulit Rossal- mondom.
- Az más volt! Akkor mi nem békültünk- áll fel.
- Nem. Összevesztetek- nézek Delly-re mosolyogva. Visszafordultam Laura felé, aki szikrákat szórt a szemével, így inkább abbahagytam a vigyorgást.- Bocsi! De tényleg! Na, de inkább mesélj, hogy milyen volt a tegnapi randi- ültetem le közénk. Laura belekezdett a monológjába, ami rövidebb volt, mint az enyém.
- Szóval, a kocsi gáz, de a fürdőkád sexy- töprengek, mire megint szúrós szemeket kapig reagálás képpen.
- A tegnapi randi csodás volt, de a mai... kész katasztrófa- hangján hallani, hogy mindjárt sír.
- Tényleg mi volt? Láttam, hogy csak te jöttél vissza- fordul Laura felé Delly.
- Minden tök jó volt az elején. Ross egy motorcsónakkal vitt az étteremhez, ahol nagyon jól szórakoztunk, míg Kat fel nem bukkant- kezdi Laura, de Delly a szavába vág.
- Milyen Kat? Kat McNamara?-
- Igen. Modelltársam. és, mint kiderült, Ross volt csaja- mondja idegesen Lau.
- Mi volt miután odament?- mondom jelezve, hogy folytassa a sztorit.
- Tovább akartunk beszélgetni, de ott maradtak a barátnőjével. Aztán beraktak egy lassú számot, és emberek mentek táncolni, Kat pedig felkérte Ross-t. Én mondtam, hogy nem, de Ross megígérte, hogy csak egy tánc lesz, és én bíztam benne. Mint mindig- forgatja szemét. - Aztán tánc közben Kat egyre közelebb ment Ross-hoz, a végén meg már belebújt a nyakába, mire Ross átkarolta. Én pedig kirohantam az étteremből, mire Kat bárgyú vigyorral kérdezte, hogy mi a baj, én pedig nekiestem, hogy egy liba, aztán kijött Ross, őt pedig elküldtem a francba, majd beszálltam egy Taxi-ba és idejöttem sírni- fejezi be sírva a történetet.
- Jaj, kicsim! Nincs semmi baj. Ross szeret téged, és soha nem csalna meg. Főleg nem azzal a macskával- ölelem magamhoz Laurát.
- De kitudja, hogy hol van most. Lehet, hogy épp egy pálmafa alatt eszik az ananászt és csókolóznak. Vagy rosszabb- sír tovább.
- Ilyenre még csak ne is gondolj- simítom meg hátát.
- Mi? Ross? Dehogy is. Lent van Rockyékkal a szálloda bárjában- mondja Delly, mire Laura szeme felcsillan.
- Figyelj rám egy kicsit!- fordítom magam felé a fejét.- Most feküdj le, és aludj egyet. Holnap majd mindent megbeszéltek Rossal, oké?- mondom, mire bólint.
- Ezaz! Nem szabad sírni. Minden oké lesz- takarja be Delly.
Lekapcsoltuk a villanyt, majd kimentünk. Ahogy becsuktam az ajtót magunk mögött, egy nagyot sóhajtottam.
- Minden oké lesz- mondja kedvesen Delly.
- Igen- mondom én is ugyanabban a stílusban, majd ökölbeszorul a kezem- Most pedig...-kezdem még nyugodtan- Hol van az az idióta barom!- indulok el idegesen a lépcsők felé.
- Ajjaj! Lucy!- szalad utánam Delly, de meg sem állok.- Lucy, hagyd! Majd ők megbeszélik!- mondja már lent az aulában.
- Hagyjál, Delly!- szólok rá, és bemegyek a bárba. Azonnal meglátom a fiúkat a pultnál, és elindulok feléjük.- Sziasztok!- köszönök kedvesen, és rákönyökölök a pultra Ross mellett.- Ó, mi ez? Megkóstólhatom?- veszem fel Ross italát, szintén kedvességet színlelve, de ahelyett, hogy beleittam volna, a fejére öntöttem az egészet.- Mond te teljesen hülye vagy?- kérdezem idegesen.
- Ezt kérdezhetném én is- áll fel.
- Táncolsz a volt csajoddal a Laurával való randitokon? Mit képzelsz magadról?- kiabálok vele idegesen.
- Lucy! Néznek az emberek- szól rám Delly.
- Leszarom!- nézek hátra, de közben észrevettem, hogy az egyik asztalnál plázacicák bámulnak.- Mivan nincs TV-tek? Kérd meg apucit, biztos vesz- szólok nekik flegmán.
- Na jó! Gyere!- kapja el a kezem Ry és kihúz a bárból.
- Mi történt?- jön felénk Riker, aki pont akkor ért vissza.
- A csajod majdnem összeverekedett Rossal és két csajjal- mondja Ry.
- Mit csinált Ross?- forgatja a szemét.
- Ross egy idióta paraszt!- mondom még mindig idegesen.
- Örülök, hogy valamiben egyetértünk, de most miért?- kérdezi.
- A volt csajával táncol, miközben Laurával randizik- kiabálom csendesen, ugyanis Ry rámszólt.
- Aranyos, hogy így véded Laurát, de ők majd megoldják ezt. Na gyere!- fogja meg a kezem.
- De megesküdtem, hogyha Laurát bántja, kiherélem!- dühöngök még mindig.
- Jó, nyugi!- puszilja meg a fejem majd az étterem felé húz.
Leültünk enni, bár mostanra elmúlt az éhségem. Vacsora után sétáltunk egyet a parton, majd Riker lelépett a fiúkkal, de Ross nem ment velük, hanem elment Laurával beszélni. Hát erre kíváncsi leszek. Míg a fiúk elvoltak, Dellyvel néztünk  egy filmet a szobájában, és vártuk, hogy mikor hív Laura.

*Ross szemszöge*

Miután leszedtem az italom nagy részét magamról, felmentem a szobába beszélni Laurával. Lassan nyitottam ki az ajtót, a szobában teljes sötétség uralkodott. Laura halk, gyors lélegzet vétele törte meg a csendet. Leültem mellé az ágyra és végig simítottam a hátán, amit egy vékony anyagú hálóing fedett. Felkapta a fejét, majd felkapcsolta az éjjeli szekrény lámpáját. 

- Hagyj békén! Nincs most ehhez kedvem..- szipog.

- De meg fogsz hallgatni! - mondom határozottan.

- Te se hallgattál végig, és nem is figyeltél rám! - ül fel.

- Csak egy rohadt tánc volt! Nem történt semmi. Én téged szeretlek! - mondom kiabálva.

- Ha szeretnél, nem ölelgetnéd a volt barátnőd - hajtja le a fejét, majd egy zsepiért nyúl. Elkapom a kezét, mire ő elengedi a zsebkendőt, hogy szabaduljon. Az anyagocskával a kezemben nézem meredten, ahogy felpattan és bezárkózik a fürdőbe. Lepereg a szemem előtt, hogy ismét elveszíthetem, felpattanok éy megpróbálok bejutni hozzá. Mikor egy nagyobbat csapnék az ajtóra az kinyílik, mire visszarántom a kezem. Laura csak meredten néz rám, pedig tudja nem bántanám soha. Egy könnycsepp végigfolyik az arcán, majd kikerül és fülhalgatóját felvéve az ágyba fekszik. Lassan melléfekszek, mire ő elfordul. Lekapcsolja a lámpát, majd egy óra múlva a szipogását se lehet hallani. Felé fordítom a fejem, és óvatosan végig simítok a hátán mire összerezzen. Nem akarom újra elveszíteni, valamit tennem kell...