Reggel lemegyek a lépcsőn és Laurát pillantom meg aki éppen a reggeli kávéját issza.
- Jó reggelt! - köszönök és a hűtőhöz sétálok majd kiveszem a narancslevet.
- Azt...neked is!- köszön vissza kómásan.
- Nem vagy valami friss.- nevetek.- Nem aludtál?
- Szörnyen...-ásít.
- Csak nem azon agyaltál az éjjel, hogy kár volt stílust váltanod?- kérdezem és beleiszom a narancslébe.
- Nem. Azon agyaltam, hogy így hogy a francba leszek modell- emeli fel keservesen nevetve a kezeit, amit azóta is tetkót díszítenek.
- Te ötleted volt! De még mindig nem értem. Gyönyörű vagy és annyi pasi lenne veled és fogadna el olyannak amilyen vagy, neked mégis Ross kell aki az ilyen csajokat szereti.- mondom.
- Csak mond simán, hogy reménytelen eset vagyok- teszi be a mosogatógépbe a poharát.
- Azt mondom, hogy bolond vagy. Nem kell megváltoznod egy fiú miatt. Ha nem fogad el olyannak amilyen vagy akkor hagyd a francba.
- Lehet, hogy igazad va..... Te jó ég! Miket hordok itt össze?! Úgyis vissza fogok egyszer transzformálódni, mert Ross-ot nem izgatom annyira, hogy összejöjjön velem.- mondja.
- Szerintem tetszel neki. És a NORMÁLIS külsőddel. Viszont más téma. Mész ma dolgozni?- kérdezem.
- Hát mivel ma koncert lesz, így csak este- nyitja ki a hűtőt de azzal a lendülettel be is csukja.
- Milyen koncert?- kérdezem.
- Asszem az R5 játszik. De nem vagyok benne biztos. A főnököm annyi hülyeséget hord össze, hogy már nem tudom követni.
- Akkor átmegyünk délelőtt Rydelhez?- kérdezem.
- Mennyünk- von vállat.
Gyorsan felmentünk a szobáinkba és elkészültünk.
Én ezt a ruhát vettem fel:
Lementem és vártam, hogy Laura is elkészüljön. Mikor lejött egyből kiakadtam.
Ez volt rajta:
- Laura ez most komoly?- nézek rá.
- Úgy nézek ki, mint aki viccel?- néz rám fapofával.
- Kinyírom azt a gyereket a bátyjával együtt!- indulok el az ajtó felé.
- Hagyd! A bátyánál még van esélyed- nevet mire én azonnal megfordulok.
- Na most felejtsd el, hogy én valaha is összejövök azzal a nagyképű, bunkó, szőke paraszttal!- mondom idegesen.
- Tudod...szerintem bír téged- mosolyog rám.
- Ja persze!- mondom és kimegyek.
- Meg ne ölj!- jön utánam nevetve.
Átmentünk Rydelékhez és becsengettünk. Milyen meglepő, hogy az emlegetett szamár, Riker nyitott ajtót.
- Sziasztok!- köszön.
- Szia!- köszönünk vissza.
- Rydel itthon van?-kérdezem.
- Igen.
- Akkor be is engedsz vagy itt álljunk egész nap?- nézek rá.
- Gyertek be!- áll arrébb mi pedig bemegyünk.
- Sziasztok!- köszönünk a kanapén ülő társaságnak.
*Laura szemszöge*
Rydel egyből felpattant és megölelt minket, majd, mint az őrült elkiáltotta magát, hogy "MEDENCE!" és felhúzott minket a szobájába. Leültünk a ágyára, vagyis Lucy ült, mert én elfeküdtem. Szörnyen fáradt vagyok. Delly kipakolta a fél szekrényét, majd rám dobott egy fekete bikinit és Lucy kezébe adott egy kéket, ő maga pedig a rózsaszínnél maradt. Mily meglepő... Bementünk egyesével a fürdőbe és átvettük a fürdőruhákat.
Lucy bikinije
Rydel Bikinije
az én bikinim
- Akkor menjünk! - táncikált ki az ajtón Rydel. Lucy csak vállat von, majd utána sétál, én meg utánuk vonszolom magam. A fiúk csak álltak a medence mellett és vártak a csodára... De az is lehet, hogy csak ránk. De erre kicsi az esély, mivel csak szobroztak és ránk nem is figyeltek. Felszálltunk egy-egy matracra, amin én éber kómaságban feküdtem és bólogattam arra, amit a lányok mondtak. Annyi biztos, hogy az R5 lesz a fellépő a kávézóban. Ennek örülnék, ha nem ott dolgoznék. A fiúkra rájött az ugrálhatnék, így kimásztunk a medencéből és kifeküdtünk a napozó ágyakra beszélgetni. És persze a téma ismét... a fiúk.
- Azt már tudom, hogy Laura Ross-ot bírja. De te kiket bírsz Lucy? - néz Delly a barátnőmre.
- Jelen pillanatban senkit - mondja és a fejére teszi a napszemüvegét.
- Biztos? - vonja fel a szemöldökét Rydel.
- Csajok, lehet hogy egy zombi vagyok ebben a pillanatban, de mintha kettővel kevesebb bohóc lenne a medencében - ülök fel, hogy körbenézzek és két pink fürdőgatyás szőkét pillantok meg a fa mögött, ami nem messze van tőlünk. - Lucy ne nézz oda! - takarom le a szemüvegét.
- Na oké. Ross tőled nem vártam azt, hogy kihallgasd a beszélgetésünket de a nagyképű parasztól ez nem meglepő!- Fontos küldetésben vagyok oké? - emeli fel védekezőn a kezét. Én csak szem forgatva visszaveszem a szemüvegem és hátradőlök, de van egy olyan érzésem, hogy ez nem marad ennyiben.
- Mi az, hogy paraszt?! Mi az, hogy nagyképű?! - kel ki magából Riker. Na ettől féltem.
- Ó, bocsi! Elfelejtettem, hogy te ezeket a szavakat nem ismered mert túl magas neked! Nézz utána, tudod vannak olyan tárgyak, hogy szótár! - és kitört a harmadik világháború.
- Oké, figyelj... Tudod mit? Elegem van! - trappol el fölháborodottan.
- Igen. Amikor drága Rikernek nincs igaza jobb elmenni!
- Lucy! Elég lesz már elment - mondom unottan.
- Hogy lehet valaki ekkora bunkó?
- Úgy, ahogy én lehetek ennyire fáradt. És most elmegyek és iszok egy Starbucks-ot - kelek fel, majd a házba indulok. A lányokkal elindultunk, persze én mint az őrült haladtam előre, mert ha most nem iszok kávét, akkor állva elalszok. Kikértük a kávékat, majd leültünk egy asztalhoz. Lucy-ék nagyon furán néztek rám, mintha nem is ebből a galaxisból származnék.- Mi van? - kérdezem meg végül.
- Neked nem tűnt fel semmi furcsa az utcán? - vigyorog Delly.
- Kellett volna? - csodálkozom.
- Igen! Például, hogy minden srác téged nézett és majd kiesett a szemük! - mondja Lucy.
- Tényleg? Ez fura. Ne mindegy! - vonok vállat, majd beleiszok a kávémba. Delly és Lucy összenéztek, majd rám, majd újra össze és elnevették magukat. Elmentünk sétálni, persze a kávé jött velem, majd haza mentünk és beindultam melózni az új pincér szerkómmal:
* Lucy szemszöge*
Felvettem az a ruhát amit Laura vett nekem. Hát nem nagyon az én stílusom, de a melómhoz ez kell.
Elindultam a munkahelyemre, mert a főnököm hívott. Talán nem is baj, hogy lemaradok a koncertről. Legalább nem látom annak a bunkó Rikernek a fejét. Mikor beértem a melóba egyből felmentem az irodába.
- Szia Lucy!- köszön a főnököm.
- Jó lesz ez a szerelés?-kérdezem.
- Igen. De azért hívtalak be mert van még valami amit szeretnék adni.- mondja és elindul ki. Én követem majd a parkolóban megáll egy fekete BMW előtt.
- Ez a tiéd!- mondja.
- Mi?- kerekedik el a szemem.
- A munkádhoz. És vigyázz magadra!- adja oda a kulcsokat majd el is megy.
Beültem a kocsiba majd elindultam Laura kávézója felé. Mikor odaértem alig tudtam bemenni annyi ember volt.
- Szia Lau!- köszönök barátnőmnek aki szerintem azt sem tudta, hogy hol áll a feje.
- Mi?- kapja fel a fejét.- Ja szia Lucy!
- Sokan jöttek a koncertre! Rydel hol van?- kérdezem.
- A leghalványabb gőzöm sincs, mert azzal vagyok elfoglalva, hogy valakinek mindjárt kiesik a szeme- pillant egy sóhaj kíséretében Ross felé.
- Nem ezt akartad? Amúgy ez az a ruha amit te vettél nekem. Hogy áll?- kérdezem és körbefordulok.
- De, de olyan fura, mintha csak ezért bírna. És gyönyörű vagy, mint mindig.- mosolyog.
- Köszi! És szerintem nem csak ezért bír. Képzeld kaptam egy BMW-t a főnökömtől.- mondom boldogan.
- De jól megy egyeseknek. Én itt meghalok a munka alatt, te pedig BMW-den furikázol- nevet.
- Ja! De neked hamarosan egy sztár pasid lesz- mosolygok és Ross felé nézünk aki egyfolytában Laut bámulja.
- Lehet, de nem hiszem, vagy nem tudom. Lehet, hogy csak valami baj van a szemével és azért nem pislog- poénkodik, majd keservesen felnevet.
- Szerintem meg azért nem pislog, mert te előtte vagy. Higy nekem, hogy hamarosan összejöttök- mondom.
- Mi kell itt tenni, hogy az este fénypontja kapjon egy italt?- jön be Riker a pult körül lévő tömegbe.
- Mondjuk közöld, hogy mit akarsz! És adj szemcseppet az öcsédnek- vigyorog Laura majdnem kedvesen.
- Neked talán nem kell semmit tegyél, mert nem te vagy az este fénypontja- mondom.
- Te meg....- néz rám Riker, de megakad a szava.
- Hahó! Emlékszel rám? Tudod a pincér csaj, akitől az előbb rendelni akartál. Most bökt ki, hogy mit akarsz, és én bemegyek és kihozom, addig annyit csodálod Lucy-t, amíg engedi!- legyez drága barátnőm a bunkó szöszi feje előtt.
- Na akkor egyáltalán nem fog csodálni, mert nem engedem!- mondom.
- De nekem még lenne dolgom, úgyhogy legyen olyan kedves rendelni uram. Még mielőtt előszedem a Manhattan-i modorom- forgatja a szemét Lau.
- Kérlek ne bámulj, mert meglátod, hogy hogyan repül ki egy szőke énekes az ablakon!- vigyorgok.
- ÚÚ! Defenesztrálod Riker-t? Sajnos nem lehetek tanúja, mivel akkor kirúgnának, ha hagynám, de amit nem látok az nem fáj senkinek. Max neked szöszi- fogja meg együtt érzőn Laura Riker vállát.
- Mi az a defenesztrálni?- néz pöszén az igen bölcs szőkeség.
- Valakinek az ablakon való kidobása- mondja ful komoly fejjel Lau.
- És te miért tudsz ilyeneket? Elvégre üres fejjel kéne mászkálnod, ha modell vagy- erre már csak azt veszem észre, hogy Laura feje egyre vörösebb lesz az idegtől.
- Most megkérdezem újra.... Hogy lehetsz ekkora paraszt?!- förmedek rá megint.
- Nyögd ki, hogy mit szeretnél, mert ha nem mondod öt másodpercen belül, akkor a fejeden köt ki az első italos üveg tartalma, ami a kezembe akad!- mondja egy szuszra Lau, de lehet hallani a hangján, hogy mindjárt elsírja magát.
- Hagyd csak rám!- mosolygok majd idegesen Riker felé fordulok és teljes erőből pofán vágom.
- Szép ütés - néz elismerően-. Gondolom valami fájdalom csillapítót kérsz- nevet gúnyosan Lau.
Erre Riker csak fogta magát és az arcát fogva dühösen elment.
- Viszont nekem mennem kell! Otthon találkozunk. Szia!- hajolok át a pulton és megölelem Laut. Hely hiányában felálltam a pultra és úgy mentem el.
* Laura szemszöge *
Klassz ismét egyedül maradtam a tömegben. Ez azért irónikus. Végig néztem a koncertet, közben pedig kiszolgáltam a vendégeket. De nagyon remélem, hogy erre holnap lesz jó magyarázata Rik-nek, mert esküszöm, hogy nem Lucy fogja leütni, hanem én.
- Ha valaki ilyen szép, akkor miért a pult mögött ácsorog? - hallok meg egy srácot magam mögül, mire megfordulok.
- Valakinek itt is kell állnia. Hozhatok esetleg neked is valamit? - mosolygok.
- Csak simán beszélgetni nem is lehet a csodás pultos lánnyal?
- Nem. Nem lehet - áll mögé Ross.
- Mégis miért? Nem látom, hogy rajta lenne a neved. vagy attól, hogy sztár vagy, már minden csaj a tiéd?
- Nem, nem mindegyik, de ez igen.
- Kérlek szépen ne tárgyiasítsatok, ez annyira megalázó! - szólok rájuk, de mintha meg se hallanának.
- Tudod mit haver? Lekophatsz, nem érdekled Laurát! - zavarja el Ross a srácot.
- Kopj le te! Ki vagy te neki? Talán a bátyja? - löki meg egy kicsit.
- Ha akarod tudni a pasija vagyok! - löki vissza, majd hirtelen egymásnak esnek, a következő pillanatban pedig már csak azt látom, hogy a földön verekednek.
- Mi van itt? - jön oda Rocky és Ryland.
- Nem tudom, csak úgy egymásnak estek. Csinálnátok valamit? - nézek kérlelőn a két srácra, majd kimegyek a pult mögül. A srácok lerángatják Ross-ot a hapekról, majd az őr elrángatja a srácot.
- NEM ÚGY TŰNIK, MINTHA NAGYON EGYÜTT LENNÉTEK! - kiabál vissza, mire Ross magához húz és szenvedélyesen megcsókol. Mikor elválunk egy hangot nem tudok kinyögdécselni, csak elkerekedett szemekkel nézek a szöszire.
- Srácok ez édes meg minden, de hol van Lucy? - jön oda Riker is.
- Ugyan nem tartozik rád, de kegyes leszek és elárulom. Lucy nyomozni van LA egyik legveszélyesebb klubbjában.
- MI?! Merre? Melyikbe? - kérdezi idegesen.
- A The Jaguar Club-ba van - erre csak elrohan, mint valami őrült.
- Oké ez fura volt - állapítom meg.
- Valamit már régóta szeretnék megkérdezni! - mondja Ross a fülemhez hajolva annak érdekében, hogy halljam.
- Mit?
- Lennél a barátnőm? - mosolyog.
- Ezt az előtt kellett volna, hogy lekapsz mindenki előtt, de igen. Nagyon szívesen - mondom mosolyogva, mire megcsókol, majd magához ölel.
* Lucy szemszöge*
Már kb. másfél órája itt vagyok de nem sok mindent tudtam meg.
- Adhatok valamit?- kérdezi a pultos férfi mikor leülök.
- Nem köszönöm. Ismeri ezt a férfit?- kérdezem és megmutatom neki a képet.
- Ismerős.- mondja. Elmesélte, hogy honnan ismeri stb.
Éppen menni készültem amikor valaki hirtelen megfogta a karom és elhúzott. Mikor megláttam kiakadtam.
- Na te mégis mi a jó büdös francot keresel itt?- nézek idegesen Rikerre.
- Ezt kérdezhetném én is.
- Ha nem tudnád dolgozom. És ki mondta el, hogy itt vagyok?
- Az mellékes. Miért pont téged küldtek. És ha megtámadnak?- néz rám.
- Tudok magamra vigyázni!- tudtam, hogy valaki van mögöttem és mielőtt Riker szólt volna vagy hátranéztem volna leütöttem.
- Látod?!- nézek rá és kimegyek.
- És mivel akarsz hazamenni?- kérdezi mire rámutatok a BMW-re.
- Ez..- akad el a szava.
- Inkább azon törd az agyad, hogy te hogyan jutsz haza.- mondom karba tett kézzel.
- Nem viszel el?
- Van pénzed hívj Taxit. Vagy stoppolj valaki biztos szívesen elvisz- mosolygok.
- Komolyan eljövök ide megmenteni és te nem akarsz elvinni? - kérdezi.
- Ó, szóval neked mégis van egy kis agyad. Különben is, nem szorultam segítségre!- mondom és beszállok a kocsiba mire ő is.
- Most komolyan veled kell egy autóba utaznom?
- Igen.
Idegesen elindultam és már alig vártam, hogy hazaérjek.
Felvettem az a ruhát amit Laura vett nekem. Hát nem nagyon az én stílusom, de a melómhoz ez kell.
Elindultam a munkahelyemre, mert a főnököm hívott. Talán nem is baj, hogy lemaradok a koncertről. Legalább nem látom annak a bunkó Rikernek a fejét. Mikor beértem a melóba egyből felmentem az irodába.
- Szia Lucy!- köszön a főnököm.
- Jó lesz ez a szerelés?-kérdezem.
- Igen. De azért hívtalak be mert van még valami amit szeretnék adni.- mondja és elindul ki. Én követem majd a parkolóban megáll egy fekete BMW előtt.
- Ez a tiéd!- mondja.
- Mi?- kerekedik el a szemem.
- A munkádhoz. És vigyázz magadra!- adja oda a kulcsokat majd el is megy.
- Szia Lau!- köszönök barátnőmnek aki szerintem azt sem tudta, hogy hol áll a feje.
- Mi?- kapja fel a fejét.- Ja szia Lucy!
- Sokan jöttek a koncertre! Rydel hol van?- kérdezem.
- A leghalványabb gőzöm sincs, mert azzal vagyok elfoglalva, hogy valakinek mindjárt kiesik a szeme- pillant egy sóhaj kíséretében Ross felé.
- Nem ezt akartad? Amúgy ez az a ruha amit te vettél nekem. Hogy áll?- kérdezem és körbefordulok.
- De, de olyan fura, mintha csak ezért bírna. És gyönyörű vagy, mint mindig.- mosolyog.
- Köszi! És szerintem nem csak ezért bír. Képzeld kaptam egy BMW-t a főnökömtől.- mondom boldogan.
- De jól megy egyeseknek. Én itt meghalok a munka alatt, te pedig BMW-den furikázol- nevet.
- Ja! De neked hamarosan egy sztár pasid lesz- mosolygok és Ross felé nézünk aki egyfolytában Laut bámulja.
- Lehet, de nem hiszem, vagy nem tudom. Lehet, hogy csak valami baj van a szemével és azért nem pislog- poénkodik, majd keservesen felnevet.
- Szerintem meg azért nem pislog, mert te előtte vagy. Higy nekem, hogy hamarosan összejöttök- mondom.
- Mi kell itt tenni, hogy az este fénypontja kapjon egy italt?- jön be Riker a pult körül lévő tömegbe.
- Mondjuk közöld, hogy mit akarsz! És adj szemcseppet az öcsédnek- vigyorog Laura majdnem kedvesen.
- Neked talán nem kell semmit tegyél, mert nem te vagy az este fénypontja- mondom.
- Te meg....- néz rám Riker, de megakad a szava.
- Hahó! Emlékszel rám? Tudod a pincér csaj, akitől az előbb rendelni akartál. Most bökt ki, hogy mit akarsz, és én bemegyek és kihozom, addig annyit csodálod Lucy-t, amíg engedi!- legyez drága barátnőm a bunkó szöszi feje előtt.
- Na akkor egyáltalán nem fog csodálni, mert nem engedem!- mondom.
- De nekem még lenne dolgom, úgyhogy legyen olyan kedves rendelni uram. Még mielőtt előszedem a Manhattan-i modorom- forgatja a szemét Lau.
- Kérlek ne bámulj, mert meglátod, hogy hogyan repül ki egy szőke énekes az ablakon!- vigyorgok.
- ÚÚ! Defenesztrálod Riker-t? Sajnos nem lehetek tanúja, mivel akkor kirúgnának, ha hagynám, de amit nem látok az nem fáj senkinek. Max neked szöszi- fogja meg együtt érzőn Laura Riker vállát.
- Mi az a defenesztrálni?- néz pöszén az igen bölcs szőkeség.
- Valakinek az ablakon való kidobása- mondja ful komoly fejjel Lau.
- És te miért tudsz ilyeneket? Elvégre üres fejjel kéne mászkálnod, ha modell vagy- erre már csak azt veszem észre, hogy Laura feje egyre vörösebb lesz az idegtől.
- Most megkérdezem újra.... Hogy lehetsz ekkora paraszt?!- förmedek rá megint.
- Nyögd ki, hogy mit szeretnél, mert ha nem mondod öt másodpercen belül, akkor a fejeden köt ki az első italos üveg tartalma, ami a kezembe akad!- mondja egy szuszra Lau, de lehet hallani a hangján, hogy mindjárt elsírja magát.
- Hagyd csak rám!- mosolygok majd idegesen Riker felé fordulok és teljes erőből pofán vágom.
- Szép ütés - néz elismerően-. Gondolom valami fájdalom csillapítót kérsz- nevet gúnyosan Lau.
Erre Riker csak fogta magát és az arcát fogva dühösen elment.
- Viszont nekem mennem kell! Otthon találkozunk. Szia!- hajolok át a pulton és megölelem Laut. Hely hiányában felálltam a pultra és úgy mentem el.
* Laura szemszöge *
Klassz ismét egyedül maradtam a tömegben. Ez azért irónikus. Végig néztem a koncertet, közben pedig kiszolgáltam a vendégeket. De nagyon remélem, hogy erre holnap lesz jó magyarázata Rik-nek, mert esküszöm, hogy nem Lucy fogja leütni, hanem én.
- Ha valaki ilyen szép, akkor miért a pult mögött ácsorog? - hallok meg egy srácot magam mögül, mire megfordulok.
- Valakinek itt is kell állnia. Hozhatok esetleg neked is valamit? - mosolygok.
- Csak simán beszélgetni nem is lehet a csodás pultos lánnyal?
- Nem. Nem lehet - áll mögé Ross.
- Mégis miért? Nem látom, hogy rajta lenne a neved. vagy attól, hogy sztár vagy, már minden csaj a tiéd?
- Nem, nem mindegyik, de ez igen.
- Kérlek szépen ne tárgyiasítsatok, ez annyira megalázó! - szólok rájuk, de mintha meg se hallanának.
- Tudod mit haver? Lekophatsz, nem érdekled Laurát! - zavarja el Ross a srácot.
- Kopj le te! Ki vagy te neki? Talán a bátyja? - löki meg egy kicsit.
- Ha akarod tudni a pasija vagyok! - löki vissza, majd hirtelen egymásnak esnek, a következő pillanatban pedig már csak azt látom, hogy a földön verekednek.
- Mi van itt? - jön oda Rocky és Ryland.
- Nem tudom, csak úgy egymásnak estek. Csinálnátok valamit? - nézek kérlelőn a két srácra, majd kimegyek a pult mögül. A srácok lerángatják Ross-ot a hapekról, majd az őr elrángatja a srácot.
- NEM ÚGY TŰNIK, MINTHA NAGYON EGYÜTT LENNÉTEK! - kiabál vissza, mire Ross magához húz és szenvedélyesen megcsókol. Mikor elválunk egy hangot nem tudok kinyögdécselni, csak elkerekedett szemekkel nézek a szöszire.
- Srácok ez édes meg minden, de hol van Lucy? - jön oda Riker is.
- Ugyan nem tartozik rád, de kegyes leszek és elárulom. Lucy nyomozni van LA egyik legveszélyesebb klubbjában.
- MI?! Merre? Melyikbe? - kérdezi idegesen.
- A The Jaguar Club-ba van - erre csak elrohan, mint valami őrült.
- Oké ez fura volt - állapítom meg.
- Valamit már régóta szeretnék megkérdezni! - mondja Ross a fülemhez hajolva annak érdekében, hogy halljam.
- Mit?
- Lennél a barátnőm? - mosolyog.
- Ezt az előtt kellett volna, hogy lekapsz mindenki előtt, de igen. Nagyon szívesen - mondom mosolyogva, mire megcsókol, majd magához ölel.
* Lucy szemszöge*
Már kb. másfél órája itt vagyok de nem sok mindent tudtam meg.
- Adhatok valamit?- kérdezi a pultos férfi mikor leülök.
- Nem köszönöm. Ismeri ezt a férfit?- kérdezem és megmutatom neki a képet.
- Ismerős.- mondja. Elmesélte, hogy honnan ismeri stb.
Éppen menni készültem amikor valaki hirtelen megfogta a karom és elhúzott. Mikor megláttam kiakadtam.
- Na te mégis mi a jó büdös francot keresel itt?- nézek idegesen Rikerre.
- Ezt kérdezhetném én is.
- Ha nem tudnád dolgozom. És ki mondta el, hogy itt vagyok?
- Az mellékes. Miért pont téged küldtek. És ha megtámadnak?- néz rám.
- Tudok magamra vigyázni!- tudtam, hogy valaki van mögöttem és mielőtt Riker szólt volna vagy hátranéztem volna leütöttem.
- Látod?!- nézek rá és kimegyek.
- És mivel akarsz hazamenni?- kérdezi mire rámutatok a BMW-re.
- Ez..- akad el a szava.
- Inkább azon törd az agyad, hogy te hogyan jutsz haza.- mondom karba tett kézzel.
- Nem viszel el?
- Van pénzed hívj Taxit. Vagy stoppolj valaki biztos szívesen elvisz- mosolygok.
- Komolyan eljövök ide megmenteni és te nem akarsz elvinni? - kérdezi.
- Ó, szóval neked mégis van egy kis agyad. Különben is, nem szorultam segítségre!- mondom és beszállok a kocsiba mire ő is.
- Most komolyan veled kell egy autóba utaznom?
- Igen.
Idegesen elindultam és már alig vártam, hogy hazaérjek.
